A 6 leggyakoribb kifogás: miért nem kezdesz el alkotni?

Az elmúlt 4 évben, amióta elkezdtem a saját kis kreatív vállalkozásomat és az ingyenes minitréninget, sok ezer nő iratkozott fel a kreatív leckékre. Nem árulom el, pontosan hányan, rengetegen! A kezdetektől fogva özönlenek a visszajelzések, élménybeszámolók, otthon készült alkotások a résztvevőktől. A legtöbben imádják, azonban megfigyeltem, hogy nagyon sok olyan levelet is kapok, amikben a levélírók különböző kifogásokat sorolnak fel, miért nem nézték még meg a leckéket, miért nem kezdtek még el alkotni, mi tartja őket vissza az otthoni rajzolástól, festéstől…

Készítettem egy tömör összefoglalót a leggyakoribb kifogásokról. Szerintem nagyon tanulságos, annak is, aki alkot és annak is, aki még nem. Hogy miért gondolom, hogy ezek kifogások, és nem valódi okok? Mert van egy sokkal nagyobb réteg, akik mindezek ellenére kipróbálták, és gyakorolják, élvezik az alkotást. Minden kifogásra találtam megoldást is, olvasd el…

1. Első számú és leggyakoribb kifogás: “Nincs rá időm”

“Nincs nekem időm ezzel foglalkozni…” vagy “Nagyon kevés az időm…” – természetesen megértem, hogy az embernek vannak olyan életszakaszai, amikor másra helyeződik a hangsúly, a munka, a gyerekek, a takarítás sok időt vesz el az időnkből, de ez nem lehet egy állandó indok! Megfigyeltem magamon is, hogy amibe szeretnék több energiát fektetni, és amihez tervet készítek, előre beosztom az időmet, arra érdekes módon jut is idő. Van olyan, aki hosszú sorokon keresztül taglalta nekem, miért nincs ideje alkotni. Csak a levél begépelése is elég sok idejét elvehette… Szóval Te választod meg, mire szánsz időt, és mi az, amihez valóban van kedved. Azon érdemes elgondolkodni, ha a napjaid részét úgy töltöd, hogy igazából mindig más osztja be az idődet, és magadra nem jut semmi. Ekkor biztos, hogy valamin változtatni kell, valakinek nemet kell mondani, és felszabadítani magadnak is egy kis időt!

2. kifogás: “Nincs kézügyességem”

“Ügyetlen vagyok”, “Nincs hozzá tehetségem”, “A rajztanárom is megmondta anno: csak ecsetet ne fogjak soha a kezembe…” – ezek mind kifogások, és általában azok mondják, akik bele sem kezdenek a feladatokba. De valamiért mégis ott él bennük a vágy, hogy alkossanak… Vajon miért olyan nehéz leküzdeni ezeket a félelmeket? Az alkotásnak legtöbbször semmi köze a kézügyességhez, sokkal inkább egy ösztönös, intuitív tevékenység, amire bárki képes. Mindig arra gondolok, hogy az ősember sem végzett semmilyen művészeti iskolát, és nem sulykolták belé, hogy csak a tehetségesek képesek rajzolni… azok a barlangrajzok és azok a különleges tárgyak, szobrok mind megszülettek valahogy. A kézzel való alkotás az ősidők óta fontos minden ember életében. Természetesen nem kell, hogy mindenkiből művész legyen, de az sem lehet, hogy az alkotás csak a művészek kiváltsága legyen.

3. kifogás: “Már túl öreg vagyok hozzá”

A minap az egyik Facebook bejegyzésem szólt erről: Anna Mary Robertson, amerikai hölgy 76 évesen kezdett el festeni, számos kiállítása volt, és egészen a haláláig, 101 éves koráig festett! A minitréningemnek számos 60 és 70 feletti résztvevője van. A nagymamám, Szuppán Irén 88 éves, és a jövő héten lesz kiállítása Szombathelyen. Szóval nem fogadjuk el ezt a kifogást! :) Sokan pont nyugdíjasként döbbennek rá, hogy az alkotás mennyire kimaradt az életükből, és ekkor veszik a fáradságot, és belevágnak! Legyen ez motiváló számodra is!

4. kifogás: “Nincs fantáziám”

Megvannak a megfelelő módszerek, amivel ez fejleszthető… nem kell bonyolult dolgokra gondolni: a legtöbbször csak hiányzik az ihlet, vagy egy jó ötlet, ami elindítja az embert. Venni kell a fáradságot, és végigolvasni a leckéimet, inspirációimat, eljárni könyvtárba, művészeti könyveket nézegetni, sokat olvasni, kiállításra járni stb. Ezek mind gazdagítják az ember fantáziáját. Az alkotásba bele lehet szőni emlékeket, élményeket, verseket, regényeket, filmeket, zenéket, rengeteg dolgot. Nyitottnak kell lenni – talán ez a kulcsmondat. Aki azt állítja, hogy nincs fantáziája, inkább csak be van gubódzva, be van zárkózva olyan korlátok mögé, amiket ő állított fel saját magának.

5. kifogás: “Megpróbáltam, de nem ment”

Érdekes, de sokan az első lecke után (a zenére festés) írják ezt nekem. Elkezdik, aztán nem fejezik be. Feladják már az elején. Vagy más feladatot kérnek, mert ez nem tetszik nekik. Amíg nem próbálod meg, vagy csak félig próbálod meg, az nem elég! Ennél kitartóbbnak kell lenni, és nem szabad túlzott elvárásokat sem felállítani magadnak. Ne várd, hogy az első festményed tökéletes lesz. Úgy kell felfogni, hogy az egész egy gyakorlási folyamat része, amibe beleférnek a hibák, a megtorpanások, a javítgatások… el kell lazulnod annyira, hogy élvezni tudd az alkotást, mint egy gyerek! Bár sokszor tapasztalom már azt is, hogy a gyerekek feladják az elején. De ezt mind a szülői elvárások táplálják, nem hiszem, hogy 5-6 éves gyerekekben már ilyen gátlások vannak. A jelmondat tehát: Lazulj el, és alkoss felszabadultan! Ha gyermeked van, hagyd szabadon alkotni, és ne javítgasd, ne irányítgasd túlzottan!

6. kifogás: “Most nem alkalmas, majd ha…”

A halogatás nagymesterei rengeteg féle indokot tudnak felhozni arra, most miért nem alkotnak, és majd ha ez lesz, az lesz, akkor elkezdik…
“Majd ha nyugdíjas leszek…”
“Majd ha ősz lesz…”
“Majd ha már nem lesz ilyen meleg…”
“Majd ha nem lesz ennyi munkám…”
“Majd karácsony után…”
… és majd ha piros hó esik :)
Van, aki több oldalas levelet ír nekem az életéről, a teendőiről, a problémáiról, és észre sem veszi, hogy mennyire elhanyagolja a saját vágyait és a saját terveit. Nem lehet örökké csak halogatni! Az első ponthoz hasonlóan: tervezni kell, és nem csak rövidtávra, hosszútávra is. Le kell adni azokat a feladatokat, amik éveken keresztül csak megkeserítik az életedet, és próbára kell tenni magadat: most vagy soha! Alkotásra fel! :)

Mindenkinek jár az alkotás öröme, és mindenkinek kívánom, hogy sok ilyen élményben legyen része!

Ismerősek a fenti kifogások?
Te szoktál kifogásokat keresni?
Írd meg a véleményedet az alábbi hozzászólásokhoz!

Tetszett ez a bejegyzés? Kérlek, hogy oszd meg a Facebookon! Köszönöm, ezzel sokat segítesz nekem :)

Szólj hozzá!

15 hozzászólás a(z) “A 6 leggyakoribb kifogás: miért nem kezdesz el alkotni?” bejegyzéshez
  1. AvatarVajda Annamária

    Szia Zsófi! Ez telitalálat és nagyon elgondolkodtató! Az idővel én is küzdök, de már tudom, hogy legtöbbször nem az a probléma, hogy nincs rá időm, hanem az hogy nem szánok rá időt. Ki szoktam magamat javítani, ha véletlenül azt vágom rá valamire, hogy nincs időm. :) Köszi a cikket, jó kis szembesítés volt!

    Válasz
  2. AvatarIlonka

    Kedves Zsófia! Én nyugdíjas vagyok és eleinte elég sok gátlásom volt a festéssel kapcsolatban. Sokszor félbehagytam, eltettem a képeket, mert nem tetszettek. Aztán rájöttem, hogy nem az a lényeg, hogy tökéleteset alkossak. Elővettem a kéepket újra, és átfestettem. Nagy élmény volt, és próbálok lazább lenni. Ebben te is segítesz nekem. köszönöm! Üdvözlettel: Ilonka

    Válasz
  3. AvatarSzilvási Judit

    Kedves Zsófia!

    A leveled igaz állításokat tartalmaz. Hosszú ideje a munkámra, az azzal járó kimerültségre hivatkozva kerülöm az “alkotás” örömeit. Pedig jól tudom, milyen jóleső érzés ha valamit rajzol, fest az ember fia. Köszönöm, drága Zsófia a “felrázó” leveledet, és irány a festék, a szén, a kréta, a grafit!
    Üdvözlettel: Judit

    Válasz
  4. AvatarMihályi Mária

    Kedves Zsófi!
    Köszönöm a sok biztatást nagyon kedves vagy . Csodálom a munkáid .Jó pihenést kívánok a nyári vakáción.
    Üdv:Mária

    Válasz
  5. AvatarKatica

    Kedves Zsófi!
    Köszönöm a biztatást, bizony nagyon igazad van, mindig találunk kifogásokat.
    Pedig csak el kellene kezdeni. Nagyon tetszenek a képeid, csodálatosak! Jó pihenést nyárra és jó alkotást is hozzá!
    Üdvözlettel: Katica

    Válasz
  6. Avatarmária

    Kedves Zsófi!Gratulálok minden munkádhoz,mert csodás amit csinálsz!Csodásak a képeid!Sokat tanultam tőled amit nagyon szépen köszönök!!Mária.

    Válasz
  7. AvatarDávid Erzsébet

    Kedves Zsófi! Igazad van, nem a kifogásokat kell keresni, hanem az alkalmat a festésre. Én már rájöttem, hogy mindig szem előtt kell tartani a kellékeket, hogy nagyobb előkészület nélkül hozzá tudjak fogni az alkotáshoz. Köszönök minden segítséget amit kapok tőled! Üdvözlettel: Erzsébet

    Válasz
  8. AvatarHaraszti Zsuzsa

    Kedves Zsófi,köszönöm folyamatos biztatásodat, az érveket ámulva olvastam hogy ki mivel védekezik, azaz hogy miért nem meri papírra, vászonra ,kartonra ,falra tenni mindazt,ami foglalkoztatja, gyönyörködteti vagy éppen megdöbbenti..A művészet valóban tükröt tart az alkotónak és a nézőnek egyaránt. Lásd voltak olyan festők akik,akár haditudósítóként a harci állapotokat rajzolták le( Batthyány Gyula,, Zichy ,Vaszary) és olyanok, akik vízíót , háború ellenes látomásokat( ábrázoltak mint Picasso , vagy távoli tájakról tudósítottak, mint Gaugin,Van Gogh, aki rövid élete alatt annyi személyes impressziót ábrázolt, ami korában eladhatatlan volt,most a facebook-on egy kattintással hatalmas életműve egyszer gyönyörködtet és egyszerre elképeszt, hogy micsoda nyomorúságos világot látott a földművesek, bányászcsaládok környezetében és jobb sorsa-kialakuló betegsége mediterrán vidékekre sodorta..olyan színeket láttatva amit kevesen mertek megfesteni..tehát minden fontos. Kedves Zsófi érdekelne a rajzos könyv, vagy csak készülőben van? mármint a kiszínezhető rajzok könyve.Köszönettel Haraszti Zsuzsa

    Válasz
    1. Sárhidai ZsófiaSárhidai Zsófia Szerző

      Kedves Zsuzsa!
      Köszönöm a visszajelzésedet! A színező készülőben van, őszre várható a megjelenés! :) Értesítelek róla e-mailben, és addig is köszönöm, hogy ilyen lelkesen követed a küldeményeimet! Üdvözlettel: Zsófi

  9. AvatarÉva

    Zsófia kedves köszönöm a lökést, ami épp ideje volt, mindig a kimerültségemre hivatkozva elodáztam terveimet, teendőim egy részét, pl. könyvem kiadatása ráér majd, ha leesik a hó és beszorulok a kertből. Nem várom meg immár a sokadik telet, csipkedem magam, amit ma megtehetek, nem halasztom holnapra, de ehhez kellettél nekem! Köszönöm! :) Éva

    Válasz
  10. Sárhidai ZsófiaSárhidai Zsófia Szerző

    Sziasztok!
    Köszönöm szépen a hozzászólásokat, és nagyon örülök, hogy ilyen lelkesítő volt ez a bejegyzés. Írjatok még bátran, akkor is, ha kérdésetek van, vagy más véleményen vagytok, mint a többiek! Köszi!
    Zsófi

    Válasz
  11. AvatarEnikő

    Kedves Zsófi!
    Köszönöm a tájékoztatót. Én a saját életemben azt figyeltem meg, hogy a kifogásokat azért gyártottam, mert lusta voltam, nem szerettem magam, és ezért nem is akartam jót magamnak, nem voltam képes befogadni azt. Pedig alkotni nagyon jó, már sikerült megtapasztalnom. Rájöttem, mennyire fontos az önszeretet és most ezt tanulom, gyakorlom, hogy rátalálhassak a bennem lévő kreatív és boldog nőre. Mindenkinek azt kívánom sikerüljön megszeretni önmagát!
    Enikő

    Válasz
  12. AvatarIrma

    Kedves Zsófi!

    Érdekes amit írtál. Nekem pl. a zenére festés volt az első és egyetlen lecke, amit az instrukciók szerint oldottam meg. Nagy kedvvel és lendülettel vetettem bele magam. Tetszett és inspirált. Kifogásokkal éltem (élek ) Én is. Ám ma is azt vallom, hogy alkotni csak nyugalomban tudok. Egyedül, magányban és ezt próbálom is megvalósítani, amit egy dolgozó családanya nagy szervezés árán tud megteremteni… Mégis meg lehet teremteni!
    Megőrzöm a leveleidet, leckéket és ha nem is azonnal, idővel próbálom a magam kedvére alakítani. Én beleszerettem az olajfestékekbe és nem próbáltam ki mást. Lehet ezt hűségnek, vagy gyávaságnak nevezni de így döntöttem. Most így… lehet majd más is felkelti az érdeklődésem de most az olajfesték is boldoggá tesz. Egyenlőre annál maradok és a grafitceruzánál. Rengeteget fotózok, a körülöttem lévő természet, tárgyak, élőlények láttán nem látok mást, mint sok-sok megfestésre váró témát.
    Csodálom a munkáidat, kreativitásod és csak reménykedni tudok abban, hogy egyszer majd engem is elégedettség tölt el, ha előveszem évek múlva a műveimet…. Egyenlőre élvezem az időt, melyet alkotással töltök, hiszen az egyetlen dolog, mely képes megszépíteni a gondolataimat és elűzni minden aggasztó érzést, mely körülvesz a hétköznapokban.
    Köszönöm a lehetőséget és hogy kitágítottad a látóhatárt Nekem és valószínű sokunknak!
    Kívánok sok boldog “tanoncot” :) Irma

    Válasz
  13. AvatarMarika

    Kedves Zsófi, Te egy titkosított pszichológus vagy.Annyira belelátsz az emberekbe,hogy már az bámulatos. Talán bizony átestél Te is ezeken a fékeken mármint ami a festés elkezdését illeti? Én is ettől szenvedek gyakran. Nincs önbizalmam, vagy nem is tudom minek nevezzem.Én nem hivatkozok elfoglaltságokra,időm is van, csak nem megy az elkezdés.Ha már elindultam bele is tudok feledkezni. De addig ……Ettől hogyan szabaduljak meg? Hogyan? kezdjem el ….és a kör bezárul.
    Köszönöm minden segítő mondatodat.

    Válasz