Carmen Herrera, a művész, aki 89 évesen adta el első festményét

A lassan 104 éves festő, Carmen Herrera élete csupán néhány éve vált igazán izgalmassá, mikor 2004-ben (89 éves korában) eladta első festményét. Azóta rengeteg nagy kiállítása volt Amerikában és Európában egyaránt. Különleges életéről és munkájáról tudhatsz meg most többet, ha tovább olvasol!

Az életéről röviden

A művésznő Kubában, Havannában született 1915-ben – ami egészen hihetetlenül hangzik. :)
14 éves volt, amikor szüleivel Párizsba költöztek. Ott járt iskolába egészen 1938-ig. Ezután visszatért Kubába, és beiratkozott a Havannai Egyetemre, de csupán egy évet maradt ott. Viszont ez az egy év hatalmas változást jelentette számára:

“Ott egy rendkívüli világ ajtaja nyílt meg számomra, amely soha nem zárult be: az egyenes vonalak világa, amely egészen a mai napig ugyanúgy érdekel, mint akkor.”

Az egyetem után 1939-ben férjhez ment Jesse Loewenthal-hoz, egy angoltanárhoz. Együtt költöztek New York-ba, ahol Carmen a Művészeti Egyetemen tanult tovább (1943-47 között). Ott Jon Corbino-tól tanult festeni, de amikor már úgy érezte mindent megtanult amit lehetett, ott hagyta. Ezután férjével Párizsba költöztek egy rövid időre, de végül mégis vissza vágytak New York-ba.

Munkásságával meghaladta a korát!

Sokan úgy tartják, hogy Carmen Herrera művészete a jövőből érkezett, ennek a két fő oka, hogy egyenes, letisztult vonalakat és általában csak két színt használ a képein!

Már az ‘50-es években az úgynevezett op-art (optikai művészet – ami az 1960-as években terjedt el igazán) stílusban alkotott, melynek a lényege, hogy a képek olyan hatást keltenek, mintha mozognának, vibrálnának, mint például ez az 1952-ben készített “Fekete-fehér” című képe:

Kukkants be a műtermébe, íme néhány kép a festőművésznő dolgozószobájának asztaláról:

Ez nem is művészet!?

Az általa képviselt absztrakt, minimalista művészeti ág mindig is megosztotta az embereket, és ez valószínűleg később sem lesz másképp. Azonban az ő esetében nem szabad elfelejtenünk, hogy bár rövid ideig, de építésznek tanult. Innen erednek azok a határozott, egyenes vonalak és formák minden festményén.

“Egyszerűen gyönyörködtet egyenes vonalakat húzni.” – mondta egyszer.

Képei több tízezer dollárt érnek, és az idő múlásával valószínűleg még többet is fognak.

Munkái még a nagy divattervezőket is megihleti. Pár éve például egy svájci tervező, Akris mutatott be egy teljes kollekciót, amit Herrera festményei inspiráltak.

Talán elcsépelten hangzik, de szerintem Carmen Herrera tökéletes példa arra, hogy sosincs késő sikereket elérni, új dologba kezdeni, és követni az álmainkat, hiszen a kor nem minden! :)

Neked mi a véleményed Carmen Herrera alkotásairól és életéről?
Tudsz inspirációt meríteni belőle?

Ha tetszett, és szeretnél több száz inspiráló anyaghoz hozzáférni, és egy támogató alkotói közösség részese lenni, akkor csatlakozz a Titkos Művésznők Társaságához!

Ide kattintva megtudhatsz mindent a csatlakozásról »
Tetszett? Kérlek, hogy kattints a lenti ikonokra, és oszd meg a Facebookon! Köszönöm, ezzel sokat segítesz nekem :)

Megosztás a Facebook-on

Hozzászólás a(z) Rónai Katalin bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

21 hozzászólás “Carmen Herrera, a művész, aki 89 évesen adta el első festményét”

  1. Horváthné Maska Gyöngyi szerint:

    Zsófi kedves!
    Nagyon különleges, én a gömbölyű formákat szeretem, mert a természetben is így fordulnak elő, de attól még a festőnő egyedi és inspiráló.
    Köszönöm, hogy megosztja, így hallhatunk róla és látjuk.
    Szerető üdvözlet.
    Horváthné Maska Gyöngyi

  2. Szalai Ágnes Anna szerint:

    Carmen Herrera munkái – korához képest – szép teljesítmény, alkotásai közül figyelmem a „bonyolultabb” látványúak fogták meg.

    Kedves Mindenki ! – E témát kedvelőknek kiegészítésül ajánlom:
    a geometrikus festészetben az optikai illúzió, és op-art festészet „pápája” elnevezésű
    magyar származású, (pécsi születésű) Victor Vasarelyt (Vásárhelyi Győzőt).
    Magyarországon – tudomásom szerint – Pécsen és Budapesten van állandó kiállítása…

  3. Rónai Katalin szerint:

    Szomorú lettem. Tisztelem a korát és azt, hogy alkot, de nekem ez nem művészet. Bocsi.

  4. Németh Gizella szerint:

    Én nem szeretem az egyenes vonalakat, semmiben. Még a kertemben sem ültetem a virágokat egyenes vonalban. Valami ívnek lennie kell. Az elcsúsztatott hároszögek állnak hozzám legközelebb.

  5. Judit szerint:

    Óriási!!

  6. Bubla Margit szerint:

    Csodálatos az egyszerűsége és az eleganciája. Szépek és hatásosak a színei. (És – gondolom -az sem véletlen, hogy a dolgozó asztalán egy gyönyörű madonna kép látható.)

    Bubla Margit

  7. Hidegföldi Julianna szerint:

    Soha sem késő bármit elkezdeni, főleg ha tetszik is . Én betöltöttem a hetvenedik évemet, és pár évvel ezelőtt kezdtem el igazán rajzolni, festeni. Fiatal koromban is műveltem ezt, de munkahely, család, gyerek, építkezés, mind-mind egy csomó elfoglaltság. Mióta nyugdíjas vagyok sok a szabadidőm és ezt ki is használom teljes mértékben. Remélem még jó sokáig élvezhetem ezt a tevékenységet.

    1. Hidegföldi Julianna szerint:

      Még annyit, hogy tegnap a Magyar Kultúra Napja alkalmából rendezett helyi kiállításon újra bemutatkoztam a városka lakosainak egy-két művemmel. Jól esik a sikerélmény!

  8. Vágási Mária avatar Vágási Mária szerint:

    Kedves Zsófi!

    Köszönöm, hogy elküldted, felébresztettél.
    Nem ismertem a művésznőt. Sok-sok félbehagyott
    munkám van. Az ajándék leckéket is köszönöm.
    Üdvözlettel, Mária

  9. Takács Lászlóné szerint:

    Kedves Zsófi!
    Köszönet a művésznő bemutatásáért.

  10. Dudás Ildikó szerint:

    Nagyon szép
    Ötletes

  11. Négyesi Jánosné szerint:

    Kedves Zsófia!
    Jól esik,hogy gondoltál rám is. Van sok félbehagyott és megkezdett munkám. Egészségem, mozgásom sok minden eltérít, hogy befejezzem, folytassam. Most a legelső ceruzarajzom , kertünk egy részlete ,ami befejezetlen, lendíti bennem a folytatást. De a tennivalók, kezelések, házi gyógytorna, a korral is járó betegségek gátolnak. Most esküvői jegygyűrű párnát tervezek az egyik unokámnak. Hímezni fogom.Sőt az öreg tölgyet, ami alatt esküsznek- fénykép alapján- lefesteném- kérésre. Az idős hölgy példája és te is bátorítasz.Az ajándék leckéket köszönöm.Üdvözöl: Éva néni /79. évében/

  12. Gutermuth Máté szerint:

    És egy magyar fényező is festi a megrendeléseket Svájcban,amire nagyon büszke. Egyes darabok csillagászati összegeket érnek. Az egyik Londonban lett kiállítva,a többit Amerikába vitték aukciókra. 😉

  13. Keresztes Györgyné szerint:

    Érdekes nekem tetszik

  14. S.Varga Éva szerint:

    Kedves Zsófi! Nem ismertem Herrerat ,köszönöm, hogy írtál róla.Üdvözöllek.

    1. Lukács Lászlóné szerint:

      Kedves Zsófi, Csak gratulálni tudok Neki.

  15. Durajdane sirokman Ágnes avatar Dr. Durajdáné Sirokmán Ágnes szerint:

    Egyszerűen bámulatos!

  16. Szabó Gamos Imréné szerint:

    Nagyon szép amiket alkotott illetve alkot a művésznő. Ritka képzeleterővel megáldott tehetség. Gyönyörű, hogy képes volt ilyen idős korban megmutatni magát. Sajnos a többségünk inkább visszahúzódó és meghúzza magát az árnyékba. Tisztelet neki, hogy megmutatta magát és a munkáit. Soha nem késő elkezdeni valami újat megmutatni magunkból. Tisztelettel: Szabó G. Imréné

  17. Menyhártné V Judit szerint:

    Fantasztikus és inspiráló!
    Mindig is lenyűgözött az,aki így ki tudja fejezni önmagát és egyedi tud lenni!Mindig is vonzottak a rajzok,festmények,bár jó magam soha nem tanultam,Jó.hogy Zsófi is ezt hirdeti,merjünk önmagunk lenni ,a lényeg örömöt találjuk benne és soha nem késő elkezdeni.Bátorítást nyertem!
    Köszönöm:Judit

  18. Fedor Klaudia szerint:

    Kedves Zsófi!

    Ez most nagyon jó időben érkezett! Én még csak 43 vagyok, és most kezdem igazán majd a festést…. Valamint igazán sokáig tervezek élni is :) Köszönöm!!!

  19. Egervári Krisztina szerint:

    Kedves Zsófi!

    Ez pont egy olyan élettörténet, ami bizonyítja, hogy igen vannak csodák az életben! A létezése itt van, és attol izgalmas, hogy nem tudjuk mikor fog megtörténni.
    Köszönöm, hogy olvashattam, üdvözlettel, Egervári Krisztina