EGYÜTT…

Délelőtt együtt alkottunk a 4 éves nagylányommal, Julcsival. Csillogtak a szemei, élvezte, hogy sokáig rajzoltunk egymás mellett, és én nem rohantam sehova. Bevallom, ez az utóbbi pár napban nem nagyon sikerült. Ő is érzi azt a feszültséget, bizonytalanságot, ami ebben a rendkívüli helyzetben felgyűlt bennünk, és láttam rajta, mennyire értékeli, hogy nyugiban leültem vele. Aztán ovisat játszottunk, mert csodálkozott, hogy most nincs ovi, és volt egy kis hiányérzete… A pici még csak 7 hónapos, de biztosan ő is érzi a feszültséget, mert sírósabb, sokkal jobban igényel engem, mint az elmúlt időkben…

Hát most minden lelassult, szinte megállt az élet. Biztos Te is hasonlóképp érzel: tele vagy bizonytalansággal, aggodalommal, folyton figyeled az új híreket, próbálod átszervezni az életeteket, kezelni a feszültséget otthon, és közben kiélvezni azt, ami ebben a szürreális helyzetben ajándékként csöppent az öledbe:

AZ IDŐ…
mely most végtelen…

Ki tudja meddig, otthon töltjük az időt, és várjuk, hogy a sok rossz hír után majd egyszer jó hírek jönnek, és fellélegezhetünk. Újra mehetünk, amerre csak szeretnénk, és elkezdhetünk építeni egy új jövőt!

Én úgy gondolom, ennek az új jövőnek a felépítése már most, mától aktuális. Otthon, a kényelmes kis családi fészekben most valami új dolog születhet meg:

  • több időt szánunk egymásra
  • új szokások alakulnak ki
  • jobban figyelünk a belső hangunkra, az ösztöneinkre
  • teret kapnak olyan tevékenységek, melyekre eddig nem tudtunk időt szánni (rajzolás, festés, naplóírás, közös játék, közös szertartások)
  • a saját problémánk helyett a közös problémák kerülnek előtérbe, és régóta megoldásra váró dolgok most feloldódhatnak a családban
  • átértékelődik minden, amit eddig magunkról, a jövőnkről, a családunk jövőjéről gondoltunk
  • új terveket, új életet szőhetünk magunknak

Sokkal inkább EGYÜTT csinálnunk mindent: együtt játszunk, együtt főzünk, együtt kertészkedünk, együtt gondolkodunk…

Ez nálatok nehezen megy? Sok a feszültség? Azt sem tudod, hogyan fogod megoldani a helyzetet, ha ez hónapokig így lesz? Teljesen átérzem az aggodalmadat…

De én most próbálok neked segíteni, mégpedig azzal, hogy a következő napokban (amikor csak tudok) megosztom veled a Facebook oldalamon, miket alkotunk együtt, milyen kreatív ötletek születnek nálunk az otthoni “fogságban”, és hogy én milyen új dolgokat tervezek megvalósítani.

Nagyon pozitívan, nagyon optimistán gondolkodom, de ott van bennem az aggodalom is. Igyekszem teret adni minden érzésnek, ami előjön. Ebben segít az alkotás is…

Alkoss Te is, mert nemcsak szuper elfoglaltság (egyedül vagy együtt a családdal), hanem igazi gyógyír a léleknek!

Fel a fejjel, és kívánom neked, hogy egészségben átvészeld Te is és a családod is ezt a nehéz időszakot!

Kíváncsi vagyok, hogy Te hogyan éled meg ezeket az időket. Ha szeretnéd megosztani velem ezeket a gondolatokat, akkor kérlek, hogy írd meg lent egy hozzászólás formájában!

Ha tetszett, és szeretnél több száz inspiráló anyaghoz hozzáférni, és egy támogató alkotói közösség részese lenni, akkor csatlakozz a Titkos Művésznők Társaságához! Siess, mert május 21-ig még meglepetést is tartogatok neked!

Ide kattintva megtudhatsz mindent a csatlakozásról »
Tetszett? Kérlek, hogy kattints a lenti ikonokra, és oszd meg a Facebookon! Köszönöm, ezzel sokat segítesz nekem :)

Megosztás a Facebook-on

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

56 hozzászólás “EGYÜTT…”

  1. Balogh Ildikó szerint:

    Mindennel egyetértek

  2. Schumeth Erzsébet szerint:

    Remek dolgokat alkotsz, és nőként, anyiukaként is mintakép lehetsz.
    Én Pál Feri idézettel szeretném bíztatni azokat, akik ezt olvassák.

    Ez a vírus már mindenképpen az életünk része, és miközben kikerülhetetlenül, és megmásíthatatlanul sokféle formában az életünk része, a kérdés számomra mégis csak így szól: Azt mondom-e, hogy „Az életem most egy vírus kezében van.”, vagy azt mondom, hogy „Istenem, a kezedbe ajánlom a lelkemet.”? Mert az ember a saját életét oda ajánlja, ahova akarja. És talán nem nagyképűség a részemről azt mondani, hogy ez a vírus, mint akármilyen vírus, az életünk lényegét nem érinti. Ezért érdemes lehet föltenni azt a kérdést: „Hogyha most járvány van, mi alapján akarok élni?” Mert nagyon sok mindent nem tehetek meg, amit szeretnék, nagyon sokféleképpen most nem élhetek, ahogy szeretnék. De azt a kérdést föltehetem egy világjárvány közepén is, hogy mi alapján akarok élni. Amikor erre választ adok, hogy ez alapján akarok élni, ez a válasz valami olyasmi, ha eléggé a szív mélyéből fakad, amit a vírus nem érint. Mert ha valami alapján tudunk élni, akkor az vírussal együtt is van, meg vírus nélkül is van. Mert az valami olyan lényegi dolog, vagy valami olyan lényegi tartalom, amin a vírus nem fog, ezért tehát az életemet nem adom a vírus kezébe, hanem azt mondom: „Istenem, a Te kezedbe ajánlom magam.”

    És olyan dolgokkal foglalkozom,inkább amire te is tanítottál Zsófi!
    Szeretettel
    Schumeth Erzsébet

  3. Illésné Urbán Dorottya szerint:

    Kedves Zsófi! Köszönöm a tőled megszokott kedves szavakat, ötleteket. Szeretettel kívánok én is kitartást, jó egészséget Mindannyiótoknak: Dóra

  4. Pittner Ilona szerint:

    Kedves Zsófia!
    Örülök, hogy veled beszélhetek. Kedves leveledet olvasva, eszembe jutott, hogy milyen aranyos vagy…Érdekel hogy hogyan vészeljük át, ezt az időszakot….. Mi, már sok mindet át vészeltük, hiszen ha megéljük szeptemberben 55 éves házasok leszünk. Ennyi idő alatt, sok minden történt, nem térek ki részletekbe….Ez a mostani dolog, egyszerűen elképzelhetetlen…..mivel, “régi motoros vagyok” csak elő kellett vennem a kifújt tojáshéjakat. amit egész évben gyűjtöttem , és a festékeket. Ez,biztosan leköt, de nekem van egy kis kertem is, ahol most kezdett nyílni a jácintok, az ibolyák, és ott is el töltök néhány órát, amikor nincs ilyen hideg mint ma volt…
    Az nem jó, hogy karanténba vagyunk., de mi elég elfogadható helyen lakunk, van sok jó ismerős,akik felajánlották a segítséget…..Reméljük, hogy megússzuk. igyekszünk betartjuk, szabályokat….Gyermekeink is vannak, sajnos nem mellettünk, reméljük, ők is átvészelik…..és TE is és kedves családod is…
    Ha túl leszünk ezen és egészségesek leszünk, bővebben is fogunk beszélni.Ha sikerül küldök egy képet a tavalyi tojásokról… Kívánok neked erőt , hogy sikerüljön amit elkezdtél, és ne legyen semmi bajotok…

  5. Lalák Ferencné szerint:

    Kedves Zsófi!
    Sajnos nem kaptam semmiféle visszajelzés a tanfolyam kifizetéséről és nem kaptam leckét sem.
    Nem tudom mi lehet az oka. Válaszóltam a leveledre is kétszer ami nagyon kedves és megható volt.
    Amennyiben nem tudsz nekem segíteni akkor kérlek, hogy a kifizetett összeget kérem szépen visszaküldeni.
    Szeretettel Márti

  6. Magdi szerint:

    Kertészkedtem, mert szép idő volt!