Ismét „terepen” voltunk a nagylányommal. :) Gyalog indultunk, és kerestünk a környéken egy olyan helyet, ahol le lehet telepedni, és rajzolni…
Találtunk a közeli nádas mellett egy pár fiatal diófát és egy kis hívogató, zöld mezőt.
Egyértelmű volt, hogy ez a mi helyünk, itt fogunk rajzolni.
Julcsi leült, és ezt mondta:
„Most gyönyörködök a tájban, és aztán kezdem csak el.”
:)
Olyan jót mosolyogtam ezen, jó hangulatban kezdtük a rajzolást. Kb. negyed órám volt, mert aztán indulni akart tovább. :) De nem bántam, így is nagyon jó volt, és úgy voltam vele: ez csak egy vázlat, majd otthon folytatom.
Ez a mai inspirációm fő mondanivalója: néha csinálj Te is ilyen kiruccanást, amikor nem veszed túl komolyan az alkotást…
Gondold azt:
Ez csak egy vázlatrajz, nem műalkotás. Nem az a cél, hogy remekművet alkoss, vagy olyat, amibe mindent beleadsz. Ez csak egy laza gyakorlat, egy kreatív feladat, aminek az a lényege, hogy légy spontán, és add át magad a pillanatnyi hangulatnak! Persze a vázlat aztán tovább alakítható, átültethető egy festményre stb.
Maga az élmény, a friss levegő, a táj és a gyors alkotás egész másképp indította be a kreativitásom. Azt hiszem, ezentúl gyakrabban viszem magammal a vázlatfüzetemet.
Ezeket vittük magunkkal a hátizsákunkban:
- vázlatfüzet (Flying Tigerben vettem)
- rajzcsipesz (hasznos volt, mert fújt a szél)
- Stabilo woody ceruzák
- Stockmar kréták
Tetszett az inspiráció?
Te szoktál vázlatfüzetbe rajzolni?