Gustave Courbet – A művészettörténet híres autodidakta alkotói – 1. rész

Szerinted mi kell ahhoz, hogy valaki a saját erejéből, a saját útját járva, mindenféle művészeti iskola elvégzése nélkül váljon híres és elismert művésszé?
Istenadta tehetség?
Egyedi stílus?
Kitartó gyakorlás?
Szorgalom?
Szerencse?
Mások támogatása?

Érdekes kérdés… minden művész útja más és más. Téged – mint hobbi alkotót –
biztosan motiválni fog, ha megismerkedsz a világ leghíresebb autodidakta művészeivel. Még engem is meglepett, milyen híres művészek kerülték az iskolát! :)

Fogadjátok szeretettel az unokatestvérem, Untsch Kata vendégcikk-sorozatát. Kata a MOME design és művészetelmélet szakán végzett, jelenleg a design és művészetmenedzsment szakon tanul, és természetesen a festőpartyk hivatalos asszisztense.

Kata egy sor autodidakta művészről gyűjtött anyagot, illetve tanulmányozta a művészetüket. A téma nagyon izgalmas, és sok új infót, illetve motiváló dolgot tartogat számunkra, ezért a művészeket egyesével mutatjuk be. A sorozatban később még több híres autodidakta művészről rántjuk le a leplet. Mind egy-egy új blogbejegyzésben szerepelnek majd.

Ahhoz, hogy az autodidakta művészekről szóljunk – vagyis azokról az alkotókról, akik nem részesültek hivatalos művészetoktatásban – egészen a művészeti iskolák fénykoráig szükséges visszanyúlni. A nyugati művészeti világban az 1635-ben alapított párizsi Francia Akadémia tanításai fektették le a művészetoktatás alapjait. Az akadémia egyeduralma a modernizmus kibontakozásával – azaz a realista festőiskola kialakulásával – együtt dőlt meg, amikor a Visszautasítottak Szalonja egyfajta lázadásként felkarolta a hivatalos éves kiállításból kitagadott, nem konvencionális stílusban alkotó művészek munkáit. Az intézményen kívüli művészek fejében a magot mégis a felvilágosodás korabeli gondolkodók ültették el, akik azt vallották, hogy az emberközpontú, észérvű gondolkodás feljebb való a hagyományos hatalom által diktált normák elfogadásánál.

Kis idő múlva a művészek aktívan elkezdtek fellépni a korban népszerű művészeti akadémiák tanításai ellen, hogy egyéni stílusukat kibontakoztathassák. Ehhez a jelenséghez a romantika korabeli művészkép azaz a művészi identitás, kialakulása volt az első lépés. Ezután, a hagyományos festészet kudarcával és az akadémiai leckék elavulásával kezdetét vette az impresszionizmus határokat feszegető irányzata, ami alapjaiban írta újra a vizuális művészetekről való gondolkodást. Ezen elvek nyomán az alkotást ezentúl az akadémia szigorú szabályrendszere helyett a művész saját érzelmi világa és egyéni tapasztalatai befolyásolják.

Gustave Courbet

A legnagyobb autodidakta lázadónak a francia realizmus vezéralakját, az Ornans-i születésű Gustave Courbet-t tartja számon a művészettörténet, mivel ő elvből nem vett részt a Francia Akadémia művészetoktatásában. „Le Realism” című kiállítása az évente megszervezett, hivatalos Szalon falain kívül mutatta be a legújabb művészgeneráció realista stílusban megfestett alkotásait. Önképzése a Louvre kiállítótermeiben zajlott, ahol sorra másolta a nagy mesterek alkotásait, leginkább a spanyol, francia és holland mesterek munkáit – az utóbbiak erősítették meg abban, hogy a helyes művészeti hozzáállás a körülöttünk lévő világ és a személyes tapasztalatok dokumentációját jelenti.
A realista festészeti stílusban nem a tökéletesen megtervezett ecsetvonásoké vagy formáké volt a főszerep, hanem a spontán ecsetkezelés által létrejött mindennapi témák, a körülöttünk lévő valóság képi megnyilvánulása. Ez a tendencia az előző korstílusok – a romantika, illetve a neoklasszicizmus – múltba révedő, jelentől eltávolodó hozzáállását, illetve a francia festészeti hagyományokat tagadó művészeti reakció.

Festészetének témáját a parasztemberek mindennapjai jelentették: erős politikai identitása miatt fontosnak tartotta azt, hogy rávilágítson az alsóbb néprétegek aktuális problémáira. A realista festőiskola kiemelkedő alakja volt még a szintén paraszti témáiról ismert Jean-Francois Millet és a társadalomkritikus karikatúráiról elhíresült Honoré Daumier is. A realista festők hatalmas művészettörténeti befolyással voltak a következő generációkra, mivel teljesen elszakadtak az addig ismert művészeti hagyományoktól, ezzel új dimenziót
nyitva a vizuális ábrázolás világában.

Most következzen 5+1 híres Gustave Courbet festmény:

A sorozat részeként hamarosan egy újabb híres autodidakta művésszel ismerkedhetsz majd meg.

Addig is, kérlek, írd meg, hogy tetszett a fenti bejegyzés!
Számodra motiváló-e, ha hasonló autodidakta művészeket is megismerhetsz?