Inspiráló őszi gondolatcsomag

Aki szeret alkotni, annak nagy szüksége van erre: MERENGÉS!

De miért? Mi történik a fejünkben, a lelkünkben, amikor csak úgy merengünk? Miért jó, ha néha szabad teret adsz a gondolataidnak? Vajon észreveszed-e egyáltalán, ha sokáig nem adsz magadnak erre időt? Erről a témáról szeretnék ma veled megosztani pár merengő gondolatot, egy személyes kis történettel kezdve…

A hétvégén Nagymaroson kirándultam a két kislányommal…

Csodás sárga-rozsdabarna-pirosló, tarkabarka volt az erdő, és sejtelmes fények világították meg a Duna vizét, csak ámultunk-bámultunk. Aki ott lakik, annak lehet, hogy már fel sem tűnik, milyen különleges látvány… Nekem igazi feltöltődés és inspiráció-bomba volt ez a program!

A vidám feltöltődéssel együtt pedig egy kicsit melankolikus, gondolkodós, visszaemlékezős is volt ez a nap: gyerekkoromban minden nyarat itt töltöttem a nagymamámmal, aki ma már nem él. Rá is emlékeztem, sok kedves, régi történet jutott eszembe.

A gyerekek önfeledten játszottak az őszi levélkupacban, aztán séta közben érdeklődve hallgatták, milyenek voltak a régi nyarak a Mamával.

Jó volt őket nézni, amilyen vidáman játszottak, és jól esett az is, amikor csak úgy, a távoli hegyeket nézve jöttek-mentek a gondolatok, emlékek a fejemben.

Milyen érdekes ez a kettősség ősszel, ugye?

Ilyenkor a legtarkább a természet, pompás meleg színekbe öltözik. De már talán ezzel is előre jelzi, hogy hamarosan nagy változáson megy keresztül, és felkészül a zord időre. Olyan, mintha ilyenkor az erdő búcsúzásképpen még felveszenné a legszebb ruháját, és járna egy táncot az őszi napsütésben, mielőtt aludni megy…

Ez a nap számomra tehát egy vidám kiruccanás és egy nosztalgikus merengés is volt egyben.

Ez a merengő állapot nagyon fontos annak, aki szeret alkotni. Ilyenkor jönnek meglepetésszerű, kreatív ötletek, és ilyenkor fogalmazódnak meg elhatározások, későbbi megvalósításra váró nagyszerű tervek is.

Kell idő a merengésre! Ha úgy érzed, a napi teendők mellett nem jut időd arra, hogy csak úgy szabadon merengj néha, és átadd magad a gondolataid játékának, akkor ezentúl tervezd meg tudatosan: kell néha (ha ritkán is, de rendszeresen) olyan idő, amikor csak úgy, kiszabadulhatsz a természetbe, és kedvedre merenghetsz… Vagy egy bögre kávéval begubózol a fotelba, és élvezed ezt a nyugodt, melankolikus belső állapotot. :)

Amikor szabadon merenghetsz:

  • az nem egyenlő a bambulással, semmittevéssel, időpazarlással!
  • akkor időt adsz saját magadnak, és hallgatsz a belső hangodra – törődsz magaddal, a lelkeddel!
  • akkor foglalkozol azokkal a gondolatokkal, amik máskor csak csendesen lapulnak benned!
  • akkor kapsz ihletet egy új alkotáshoz!
  • akkor adsz szabad teret az emlékeknek, aggodalmaknak, szomorú gondolatoknak is, amiknek ugyanúgy helyük van benned!
  • akkor egy elképesztően hasznos időt adsz magadnak a nyomasztó dolgok feldolgozásához!
  • akkor jönnek szuper ötletek, tervek, egy lendület a megvalósításukhoz…

Hazaérve a kirándulásról már prés alatt vannak a lányok által gyűjtött csodaszép, színes falevelek, további “feldolgozásra”, alkotásra várva… :)
Én pedig megújult erővel vetem bele magam a munkába, feltöltődve, megihletve, tele új ötlettel…

Szánj időt Te is bátran a merengésre! Akár pár perc is feltölthet, és a hasznodra válhat! ;)

Te szoktál csak úgy merengeni?
Van kedvenc helyed, kedvenc napszakod/évszakod a merengésre?
Írj bátran egy hozzászólásban, akár csak egy-két gondolatot!

Ha szeretnél több száz inspiráló anyaghoz hozzáférni, és egy támogató alkotói közösség részese lenni, akkor csatlakozz a Titkos Művésznők Társaságához!

Ide kattintva megtudhatsz mindent a csatlakozásról »
Tetszett? Kérlek, hogy kattints a lenti ikonokra, és oszd meg a Facebookon! Köszönöm, ezzel sokat segítesz nekem :)

Megosztás a Facebook-on

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


60 hozzászólás “Inspiráló őszi gondolatcsomag”

  1. Beniczky Péterné, Zsuzsa szerint:

    Boldog Új Évet kívánok! Zsuzsa

  2. Pappné Arany Anna szerint:

    Kedves Zsófi !
    Nagyon köszönöm, hogy gondolsz rám, persze, hogy szoktam merengeni , tervezgetni,
    gondolkodni, variálni, keresgélni megoldásokat, kitalálni, hogy hogy lenne szebb egy kép, én is szeretem az öszt , az esöt is mert szeptemberben születtem, szeretem a természetet a kertet, szoktam is a kertben dolgozgatni. Nekem a legnehezebb az idöt megtalálni az alkotásra, de igyekezni fogok, üdvözletemet küldöm : Anna

  3. Dné J. Márti szerint:

    igen-amikor lelkileg egyensúlyban vagyok, akkor szeretek megfigyelni olyan dolgokat-csak úgy spontán- ami mellett esetleg máskor elmegyek a gondolataimba temetkezve : ( sajnos elég gyakran van ez utóbbi mostanság… szép napot kívánok és üdv…: )

  4. Lőrincz Lászlóné szerint:

    Igen szoktam merengeni,általában tavasszal,és ősszel kinn a természetben,az lehet bárhol,víz közelében,vagy az országban gyönyörű helyeken járva. Nagyon szeretem a természet szépségeit,mindig lenyűgöz a gyönyörű vidék,igen ilyenkor elmélázok kicsit.

    Üdvözlettel:

    Mária

  5. Rozsnyai Józsefné szerint:

    Nagy merengő vagyok,néha rám szoktak számolni, úgy el tudok merülni.Kedvenc évszakom az ősz, napszakom a délelőtt.Gyönyörűen süti a nap a kert végében lévő különböző színű bokrok és fák leveleit.Ilyenkor lefotózom, talán télen a nyugis napokon sikerül alkotni valami szépet

  6. Dankó Andrásné szerint:

    Versem küldöm el a merengésről, fogadjátok szeretettel,
    Ősz a bújtosi tónál

    Aranyba hajlanak a fák,
    fénycseppek a leveleken,
    virítanak elevenen,
    vidám őszbe sétál a nyár.

    Felhők játszanak a Nappal,
    hol elbújik s előtűnik,
    fényessége elkápráztat,
    De jó élni, része lenni.

    Nap fényében megfürödni,
    csak semmi pánik rohanás,
    csak nézni és gyönyörködni,
    érezni a természet illatát.

    Megpihenni, padon ülni,
    most semmire sem gondolni,
    átengedni magam s magad,
    ott lenni a pillanatban.

    Úgy hullik le egy falevél,
    mint egy lelassított emlék,
    míly fenségesen szálldogál,
    lelkem kinyitja kapuját.

    Friss szelek a horizonton,
    űzgélik a felhők fátylát,
    igéz, elfelejtett álom,
    Hátamon fut a borzongás.

    Keserédes régi emlék,
    mindha még mindig elesve,
    valahol a rengetegben,
    kínnal kiutat keresnék.

    Kendő kerül most a múltra,
    mert itt van a végállomás,
    kezdődik valami újabb,
    valami jobb, valami más.

    Kellett hozzá, hogy megértsem,
    ez az örömteli béke,
    ez a nyugalom szigete,
    vírus sem fertőzheti meg.

    Aranyhajú fűzek, nyárfák,
    ezüstszínű bokrok árvák,
    vérvörös levelek, sárgák,
    rozsdabarna szín kavalkád.

    Kacsa csapatra otthon vár,
    káka csomó, bújtosi nád,
    víz tükre csillagokat rejt,
    vibrál a fény, bűvöl a csend.

    Én is az őszbe érkeztem,
    csodás elvarázsolt világ,
    maradj ilyen, így szeretem,
    s vízen csillan egy fénysugár.

  7. Kubiszyn Anna szerint:

    Igen szoktam. A parkban futás illetve séta közben. Tudom a futás nem általános, de aki rendszeresen fut az egy különleges állapot. Ha képes vagy rá és fel tudsz menni magas hegyekbe fantasztikus ott fenn egy kis időt eltölteni. A teraszon elnézve a fákat és a virágokat, bár ilyenkor már a fotelban inkább és nézem kedvenc képeimet vagy elmerengek egy-egy szép porcelánfestésen. Nagymaros egyébként csodálatos hely ott szemben a várral nézve a Dunát tényleg élmény egy kis merengés. A színes levelek fantasztikusak ilyenkor én szeretem a vadgesztenyéket, nagyon szép színük van.

  8. Rónainé dr Györgyi Márta szerint:

    Merengés. Hívhatnám alfa állapotnak, révülésnek, mivel ez spontán meditáció. Nincs helyhez, évszakhoz, időhöz kötve nálam, van, hogy egy táj, egy fa, virág, művészeti alkotás váltja ki, de sokszor az előttem álló feladat kerít hatalmába… pl. egy tanulmány, látszólag tétlen vagyok, ám merengek és hírtelen összeállnak a gondolatok és már csak írnom kell. Vagy a társasházunk kertjét szétverte a vihar, teljesen újra kellett gondolni. Volt is a lelki szemem előtt egy kép, csináltam vázlatot, de amint végeztem egy résszel v. akadály került elém, leültem a padra merengeni az eredményen egy jólesőt és közben bevillant, h. másképp is folytathatnám, ill. hogyan kerüljem ki az akadályt. Bármiről legyen szó, lényeg, h. belső békét, örömet, megnyugvást hoz, -bár az érzést nehéz szavakba önteni- és feladat esetén inspirál a kreatív megoldás megtalálásában is.

  9. Egry Zsuzsa szerint:

    egy szép táj, egy szép zene, egy táncmozdulat késztethet merengésre.
    Nagyon szeretem az őszt, mostanában többet vagyok egyedül, most egy őszi képsorozatról ábrándozom.

  10. Mária szerint:

    Nagyon szertek É n is elvonulni magamban kicsit merengeni .Szép tájakat fényképezni amit majd lefestek

  11. Bujdosó Katalin szerint:

    Kamaszkorom óta az egri vár a kedvenc helyem, azon belül is Gárdonyi sírja.Oda, vagy a mellette lévő fal tetejére kuckóztam be tanulni suli után, most meg rajzolni,írni.A vár minden részét bejártam már, nem is egyszer, végül mégis mindig ott kötök ki. 🥰

  12. Sárhidai Zsófia szerint:

    De jó, hogy ilyen sokan írtatok, nagyon örülök! :) Köszönöm a sok szép gondolatot, olvasgatom őket… :)

  13. Veronika szerint:

    Én idén járom a tizediket, ráadásul most osztályt is váltottam. Rengeteg lemaradásom van, a tanuláson kívül annyi mindent csinálok még, hogy a lelkemre már egyáltalán nem is maradt időm. Viszont szerencsémre itt lakom a város szélén, mellettünk már csak földek és erdők vannak. Amikor elegem lesz mindenből, elmegyek sétálni, hogy kitisztuljanak a gondolataim. Ilyenkor szoktam merengeni. És valóban, rengeteg új ötlet és ihlet ér, amiket kamatoztathatok alkotás közben. Egyszerűen imádom ezeket a sétákat!

  14. Kati szerint:

    Nagyon szeretem a merengést. Közös, családi kirándulásokon szoktam én is elmerengni a jelenen, a múlton és a jövőn. Megfogadom, hogy minden nap alkotok – és végül rendre elmarad. Miért? Mondhatnék jobbnál jobb érveket, de egyik sem elég erős és megalapozott ahhoz, hogy elvegye az alkotás örömét. Egyszerűen csak visz az élet. És nem fogja senki megállítani, nekem kell megtennem. Hogy hogyan? Még nem tudom, de lassan elindulok a gyerekekért és az úton talán pont ezen fogok elmerengni – kezemben egy csésze kávéval. :)

  15. Kati szerint:

    A merengés nálam az alkotás eleje közepe és vége.Munkám közben sokat foglalkozom azzal, hogy mit és hogyan szeretnék megfesteni…Lehet , hogy ez már függőség ?

  16. Marci szerint:

    Kedves írás.. :) Én hosszú utakon szoktam elmerengeni, a távoli tájak látványa közben a gondolataim is mindíg messze járnak. Egy tanárom mondta egykor: “Ha nincs múltad, nincs jövőd!”
    Szeretettel: Marci

  17. Ancsi Bulyáki szerint:

    Hajnalban, az ágyban ráérek merengeni, de tengerpartokon, a kerti hintaágyunkban is zsongító élményeket szereztem már…

  18. Timár Zsuzsa szerint:

    Óh, a hajnal! Akkor másképpen esnek a fények, minden olyan friss, a levegő tisztább, az élet átláthatóbb és minden olyan költői és emelkedett.
    Ekkor buzog a tetterő, úgy tűnik minden könnyű és sikerülni fog.

    1. Marci szerint:

      Talán erre mondták egykor, hogy: Ki korán kel, aranyat lel.” ;)
      M.