A magyar-indiai festőnő: Amrita Sher-Gil

Az indiai Frida Kahlo-nak is nevezett magyar származású festőnő élete nem régen keltette fel az érdeklődésemet, amikor Zebegényben jártam. Az apartmanház, ahol megszálltunk, az ő képeinek replikáival volt dekorálva, illetve sok olvasnivaló is volt az életéről, művészetéről. Egyből megfogott az a különös, egzotikus és élénk színvilág, amivel a képein találkoztam…
Nem is értettem először, mi fűzhette őt Zebegényhez… de mindjárt elárulom, olvass tovább!

Amrita Sher-Gil (vagy Amrita Sérgil) 1913-ban született Budapesten. Magyar keresztneve Dalma volt. Szüleivel és testvérével a Szilágyi Dezső tér 4-ben laktak, majd az első világháború kitörését követően Dunaharasztiba költöztek.

Édesanyja, Gottesmann Mária Antónia (Baktay Ervin festőművész testvére) volt. Művelt családból származott, szépen zongorázott és operaénekesnek készült, akit állítólag egy időben maga Puccini tanított.
Édesapja, Umrao Singh Sher-Gil Majithia gazdag szikh arisztokrata család sarja volt. Öt nyelven beszélt, úttörő szerepet játszott az indiai fényképészet megalapításában. A társadalmi emancipáció elkötelezett híve, és Gandhi nagy tisztelője volt.

Amrita és testvére Indira otthon tanultak. Amrita imádott rajzolni és már ötéves korában akvarellel festett. Inspirációt a magyar vidéki tájból és a magyar dalokból merített.

1921-ben a család Indiába költözött. Amrita ott már iskolában tanulta a rajzolás és festés művészetét. Amikor 1927-ben nagybátyja, Baktay Ervin meglátogatta őket, javasolta, hogy Amrita élő modellről is gyakorolja az rajzolást. Később rengeteg portrét készített:

Két évvel később Amrita fejlődése érdekében a család Párizsba költözött, ott tanítatták a lányt, akinek sorra születtek a festményei. Fiatal kora ellenére nagy jövőt jósoltak neki.
Példaképei Paul Cézanne, Paul Gauguin és Amedeo Modigliani voltak. De sok inspirációt merített például Vincent van Gogh vagy Csontváry Kosztka Tivadar munkáiból is.

Amrita Sher-Gil: „Fiatal lányok” (A kép Indirát és egy barátnőjét ábrázolja.)

1933-ban a fenti, “Fiatal lányok” című képével bekerült a Párizsi Szalonba és elnyerte az aranyérmet. Ő volt a legfiatalabb tagja a Szalonnak!

Párizsi évei alatt sokszor ellátogatott Magyarországra, a legtöbb időt Zebegényben és Verőcén töltötte, édesanyja testvérénél. Azonban a sikerek ellenére visszavágyott Indiába.

„Csak Indiában tudok festeni. Máshol nem tudok festeni, nincs kellő önbizalmam. Európa Picasso-é, Matisse-é, Braque-é és másoké. India csak az enyém.”
(Amrita Sher-Gil)

Ötvözte India hagyományos művészetét a posztimpresszionizmus elemeivel. A szigorú indiai kasztrendszert támadta műveivel. Női akt képei hatalmas felháborodást keltettek.
Egy művészettörténész egyszer azt mondta neki: „Azért gyűlölik magát, mert maga a jövő.”

Amrita Sher-Gil: „Magyar cigánylány”
Amrita Sher-Gil: „Három lány” (1935)

„A jelenből kell ihletet meríteni, hogy megteremthessük a jövőt.”
(Amrita Sher-Gil)

Unokatestvérével, Egan Viktorral egymásba szerettek, és még a második világháború előtt összeházasodtak Magyarországon, majd együtt tértek vissza Indiába. Viktor orvosként dolgozott, Amrita pedig anyjához hasonlóan sajnos súlyos lelki gondokkal, depresszióval küzdött.
1931-ben (18 évesen) egy levelében Amrita ezt írta:

„Élvezem a szépségemet, mert az egy rövid időre megadatott nekem és a jó dolgok bizony rövid életűek.”

Sajnos valóban rövid ideig élvezhette az életet, hiszen 28 évesen (1941. december 5-én) Lahor városában elhunyt. Éppen akkor, amikor első nagy egyéni kiállítására készült.
Halála után festményeit nemzeti kinccsé avatták Indiában.

Amrita Sher-Gil: „Két elefánt” (1940)
Amrita Sher-Gil: „Falusi piac” – Ez a képe 2006-ban 69 millió rúpiáért kelt el (kb. 300 millió Ft).

Képeinek többsége, köztük az utolsó, befejezetlen festménye is a New Delhiben található Modern Művészetek Galériájában található.

Életéről könyvek jelentek meg:

Keserű Katalin: Amrita Sher Gil
Alfredo de Braganza: Amrita

Ha teheted, mindenképp olvasd el őket, hiszen rövid, de annál szenvedélyesebb és kalandosabb élete számtalan apró, érdekes titkot rejt még!

Követed az emailes inspirációimat és a videós leckéket?
Ha még nem, akkor itt tudsz jelentkezni »
Tavaszi Élménykurzus
Művésznapló

Hozzászólás a(z) Murányi Zsuzsa bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


16 hozzászólás “A magyar-indiai festőnő: Amrita Sher-Gil”

  1. Kovács Árpád szerint:

    Köszönöm. Szép emlékeket idéző képek. Az Indira Gandhi 1972-ben tett hivatalos látogatást Magyarországon. Látogatása után nem sokkal, a korábbi magyar nagykövetséggel és kulturális központtal szembeni utcát – szép gesztusként – Amrita Sher Gil-ről nevezték el.

  2. Plankóné Orosz Anna szerint:

    Szunyogh Szabolcs könyvét olvasom Egy magyar festőzseni szenvedélyes élete , ezért tévedtem erre az oldalra.
    Meg akartam tekinteni a festményeit. Így rátaláltam. Zebegényben ill. Verőcén is gyakran járok ( bicikli út vezet) szeretném megnézni eredetiben a festményét?!- Amrita Sher ~Gil – nek.

  3. Tajtiné Marika szerint:

    Mindenből rengeteget lehet tanulni. Köszönöm.

  4. Molnár Józsefné szerint:

    Tetszett, köszönöm!
    Molnárné

  5. Mustos Istvánné szerint:

    Kedves Zsófia! Köszönöm ezt az élményt,hihetetlen, milyen csodálatos képeket festett Amrita, eddig én sem hallottam róla sajnos. Az élete is különleges volt. Főleg, az tetszett, ahogy megérintették őt a magyar emberek.

  6. Kissné Lestyán Margit szerint:

    Köszönöm, hogy olvashattam ezt a kis történetet.
    Látod én inkább írásban, mint rajzban, festészetben tudom magam kifejezni. Viszont, ha olvasok, a könyv jelenetei film ként jelennek meg. Nagyon sokszor ért csalódás ha egy általam olvasott könyvet megfilmesítettek.

  7. dr Németh Jánosné szerint:

    Csodálatos élmény volt a festőnő élettörténete, a mellékelt festményei lenyűgözőek!
    Köszönöm,hogy megosztottad .
    Üdvözlettel.Katalin

  8. dr Németh Jánosné szerint:

    Csodálatos élmény volt a festőnő élettörténete, a mellékelt festményei lenyűgözőek!
    Köszönöm,hogy megosztottad .

  9. Horváh Éva szerint:

    Kedves Zsófia! Nagyon tetszett az írásod az indiai festőnőről. Természetesen az Ő képei is. Szeretem az írásaidat, és szeretem a technikákat, amiket megismerek általad. Öleléssel: Éva

  10. Erdős Mária szerint:

    Kedvesem!
    Ksznm ezt a kis ismertetőt Amritáról, Ismertem őt, de kevés festményével találkoztam, most mutattál egy néhány általam nem látottat nagy örömömre…
    Üdv: Mária

  11. Szabó Edit szerint:

    Kedves Zsófia! Nagyon köszönöm, hogy megosztod leveleidben ezeket a gyönyörü eértékes történeteket mint a mostani is Amritáról! Lélek emelő! Egy csodálatos kis angyal vagy. Köszönöm!!💗Edit

  12. SándorKatalin szerint:

    Pár éve én is megéltem ezt a csodát Balatonfüreden a Vasary villában. Megfogott a lénye a tehetsége és különleges élete.

  13. Fürediné Kiefer Edit szerint:

    Nagyon szép festmények,megérintett a szimbolikus indiai nők képe eredeti tartalommal,Kár,hogy ilyen tehetség fiatalon meghalt.

  14. Mohácsi Sándorné Éva szerint:

    Kedves Zsófi!
    Köszönöm, hogy ezt a csodás élményt megosztottad velem. Valóban még én sem találkoztam a munkáival.
    A megjelölt könyveket megpróbálom a könyvtárban megszerezni és elolvasni
    Üdvözlettel .Debrecenből:Éva

  15. Egervari Krisztina szerint:

    Kedves Zsófi!
    Ismét egy nagyon érdekes történetet olvashattam Tőled. Nagyon köszönöm!

  16. Murányi Zsuzsa szerint:

    Kedves Zsófi,
    szerettem volna Amrita egy gyönyörű festményének részletével megköszönni a mostani (és összes eddigi) leveledet, de nem találom a módját. Ha segítesz benne, elküldöm.
    Addig is sok sikert és örömöt kívánok Neked és rajzoló-festő társaidnak.
    Üdvözlettel: Zsuzsa