Melyik a világ legdrágább festménye? Ki dönti el egy műalkotás értékét? Ki miért válik szenvedélyes gyűjtővé? Mi határozza meg egy festmény árát? Ki „dönt” arról, hogy mi művészet és mi nem? Mi kerülhet több mint 450 millió dollárba, egy darab vásznon és festéken?
Csupa olyan kérdés, ami szerintem a legtöbb művészetet kedvelő embernek eszébe jut, mikor sorra olyan cikkeket lehet olvasni, hogy már megint rekordáron kelt el egy festmény…
De még mielőtt a konkrét képekre és azok árára térnénk, jó ha tudod, mi befolyásolja az értéküket!
- Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy ki festette… minél híresebb/felkapottabb a festő, annál drágábbak a képei.
- Az is előfordul, hogy egy adott festőnek csak egy korszakában készített képei válnak világhírűvé és értékessé.
- Fontos szempont, hogy milyen régi a kép, és milyen állapotban van.
- De, ami talán a legfontosabb: a festmény előélete! Azaz, hogy kinek a birtokában volt korábban, vagy esetleg tartozik-e hozzá egy mesébe illő sztori (pl. sok éven át egy titkos fal mögött őrizték és csak véletlen bukkantak rá; vagy sok-sok éven át híres emberek gyűjteményéhez tartozott).
Egy drága kép nem feltétlenül a „legjobb” vagy a „legszebb”… és a vásárlók nem feltétlenül a legnagyobb műkedvelők…
Sokszor csupán befektetésként tekintenek egy-egy híres képre, és páncélszekrényben őrizgetik azokat, megfosztva így a tényleges rajongókat, hogy láthassák. Természetesen ez elég extrém eset, hiszen a legtöbben kölcsönadják múzeumoknak.
Utána jártam, hogy az elmúlt időben mely képek voltak azok, amikért rekordárat fizetett egy-egy vevő. Őszintén, némelyiken még én is meglepődtem! :)
Jó példa a fent említett irigy gyűjtőszenvedélyre Saito Ryoei japán üzletember esete. 1991-ben ő birtokolta az akkori két legdrágább festményt, Renoir-tól a „Bál a Moulin de la Galette-ben” című képét és Vincent van Gogh Dr. Gachet-ről készített portréját. Az egész világ felháborodott, mikor azt mondta, halálakor azt szeretné, ha vele együtt a két képet is elhamvasztanák! Szerencsére ez nem történ meg, mert a tulajdonos vállalkozása tönkrement, és a hitelezői lefoglalták majd tovább értékesítették a képeket egy ismeretlen gyűjtőnek.
Erről a két képről volt szó:
2017 végén a Christie’s aukciósházban árverezték el Leonardo da Vinci „Salvator Mundi” festményét extra magas áron, pontosan 450,3 millió dollárért (kb. 120 milliárd forintért). Ez minden idők eddigi legmagasabb ára, amelyért festményt vásárolt valaki vagy valakik… A vásárló az Abu Dhabi kulturális és idegenforgalmi minisztérium volt, bár sokan azt híresztelik, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös áll igazából a vásárlás mögött. A nagyközönség hamarosan a Louvre Abu Dhabi múzeumban láthatja ezt a nagyon értékes festményt.
A ma számontartott második legdrágábban elkelt festmény Paul Cézanne alkotása, a Kártyajátékosok sorozatának egy darabja. Az öt részes sorozat többi részét neves múzeumok őrzik, csak ez az egy van magánkézben.
Egykor egy görög hajómágnás tulajdonban volt, de örökösei zártkörű, titkos liciten adtak túl rajta. Állítólag a vevő a katari uralkodóház volt, akik 250 millió dollárt áldoztak Cézanne posztimpresszionista alkotásra. (A kép mai értéke állítólag 273 millió dollár körül van.)
A wikipédián talált toplistán a 79 festményből csupán 9 készült 1875 előtt. Ezek közül pedig a legdrágább 182 millió dollárért kelt el 2015-ben. A Rembrandt által festett „Maerten Soolmans és Oopjen Coppit portré” egy páros kép, melyet az amszterdami Rijksmuseum vásárolt meg:
Vincent van Gogh, Andy Warhol és Pablo Picasso a leginkább megbecsült művészek. Mind a hármójuknak több képe is 100 millió dollár fölött cserélt gazdát. Míg Picasso és Warhol meggazdagodott műveiből, addig Vincent van Gogh állítólag csak egyetlen egy képet adott el élete során 400 frankért.
Picasso az egyik legnépszerűbb festő manapság. :)
Két legdrágábban eladott festménye:
A legdrágább absztrakt festmény meglepő módon nem Pollock nevéhez kapcsolódik, hanem a híres holland művészhez, Willem de Kooning-hez.
Kooning „Interchange” című képe 2015-ben (állítólag) több mint 300 millió dollárért kelt el, így ő vezeti a toplistát, íme:
Absztrakt kategóriában a második legdrágább Jackson Pollock képe:
Mark Rothko alkotása pedig (csak) a harmadik a sorban, potom 188 millió dollár értékben:
A legdrágább csendéleteket Paul Cézanne festette utolsó alkotó éveiben. A „Csendélet almákkal” című kép értéke 50 millió dollár:
Cézanne mellett Van Gogh is értékes csendéleteket festett, a leghíresebbek (és egyben legdrágábbak) a napraforgókat, illetve a székeket ábrázoló alkotásai.
A legdrágább magyar festmény!
6 millió dollárért (közel 2 milliárd forintért) kelt el Moholy-Nagy László „Telefonkép” című zománcképe 2016-ban. Ez a kép egy 1923-ban készült, 95×60 centiméteres, geometrikus festmény, melyet egyszer a New York-i Guggenheim Múzeumban is kiállítottak!
Végül, de nem utolsó sorban, nem feledkezhetünk meg a világ legismertebb festményéről sem, a Mona Lisa-ról. Ez a kép nem került soha licit kalapács alá, a párizsi Louvre őrzi 1962 óta. Az értéke ma valahol 790 millió dollár körül lehet… de ki tudja, az előző számokat elnézve, lehetséges hogy ezért még többet is kifizetne egy milliárdos magángyűjtő!
Te reálisnak tartod ezeket az árakat?
Melyik képnek az árán lepődtél meg a legjobban?
A Moholy-Nagyén. :-) De a Rothko-kép értéke sem mindennapi! :-)
Az ár és az érték nem mindig van összhangban. Befolyásolja a kereslet, a hírnév, a jó reklám, vagy épp egy aukció közönségének pénztárcája és versenyszelleme. Számomra egy kép értékét az adja meg, hogy ha nézem, mennyire tud hatást gyakrolni rám. És én főként azt szeretem, ha ez a thatás pozitív,- örömmel, jó érzéssel társul. Nonfiguratív ábrázolás is lehet ilyen, hioszen a színek és a formák világa bennünk él, és assziciációkat idéz fel bennünk. Évekkel ezelőt láttam egy képet (magyar festőnő, valamilyen Ildikó alkotása) ami tüzet ábrázolt, és még mindig emlékszem rá. Verset is írtam a hatására. Na, az egy remek festmény volt, hiszen azóta sem tudok szabadulni a hatás alól, pedig csak a lángokat ábrázolta modern módon.
Megtaláltam a képet: Huszár Ildikó, Tűzben égó című képeérőúl van szó. És a kép ezt ihlette:
Harcos Katalin
Tűzben égő
Huszár Ildikó 2015.01.07-i tárlatmegnyitójára ajánlom a Tűzben égő című kép alá.
Tűz, tűz, tűz!
Lángok bódult tánca kavarog felém.
Fények és árnyak, megsebzett színek
emésztik mohón rejtett kincsüket.
Láng… úgy születik, mint a pirkadat:
váratlanul, és titokzatosan.
Tűz, tűz, tűz!
Fehérizzásig hevült bíbor és vörös,
aranyló fény, és kormos sötétség.
Mit fal a tomboló lángtenger?
Máglyák fényei tükröződnének így
rémült pupilláink mögött…
Tűz, tűz, tűz!
Háborúk fénybe-fúló borzalma,
Hirosima, és a napalm égette Föld
minden kínja lüktetve itt lobog,
átizzik a rettenet pirosságán,
vádolva a pusztító embert.
Tűz, tűz, tűz!
Öngyilkos merénylők irtózata,
magasba csapó élő fáklya.
Vagy emésztő vágyak tüze,
melyek elborítják érzékeinket?
Dühöngve fortyogó szerelem?
Tűz, tűz, tűz!
Megtisztító, szabadító folyam,
mely új életet sarjaszt a múlt helyén.
Gyógyító lángok karéjában
elenyészik az ártó szenvedély.
Tűz, mely bennünk lobog.
Szia Zsófi és többiek! Minden említett kép árát túlzónak érzem és bízom benne, hogy képgyűjtés mellett konkrét jótékony cselekedetekre is futja a vagyonosok pénztárcájából. Ki mit talál esztétikusnak, elragadónak: egyéni ízlés szerint különbözünk. Minden alkotásnak van értelme sztem, bármily’ ovis szintűnek is tünhet. Morricone tudja, hogy a fülbemászó dallamokkal, ismétlésekkel lehet egyedivé varázsolni egy filmzenét, ám egyben beletesz mindent, ami profizmusra vall: hangszerelés, játék, érzelmek tömegét tudja mozgosítani, ábrázolni kottanyelven. Így imádnivaló -:) Olykor egy letisztult kép kívánatosabb, mint egy kusza paca és fordítva -:) Nálunk saját kezdetleges képeink láthatóak itt-ott, nyomon követhető a gyerkők változása (és igen, fejlődése is) – nekünk ez elégséges, sőt! Köszönöm a cikket.
Kedves Katalin, engem ez a szép
versed ragadott meg….
Az absztrakt képeken lepődtem meg nagyon, különösen a harmadik helyezetten … DE Moholy-Nagy festménye is különös hogy miért olyan különös … különleges ?!
Az árak pedig a gazdag befektetőkről, gyűjtőkről szólnak, akik még nyerni is akarnak ezen miközben a festők általában elég „szerényen” éltek, ha nem nyomorogtak.
17A, és no 6-os árakon lepődtem meg a legjobban.
A többségét eredetiben láttam, nagy örömömre. Tetszenek, sajnos keveseknek adatik mwg ez a tehetség. Ha viszonyítási alapnak a sportolók bérezését veszem, akkor igen. Kivéve az absztraktokat.
Én egy egyszerű embernek tartom magam, szeretem az olyan szép képeket melyeknek van mondanivalója, öröm rá nézni, különös érzés jár át tőle, de az …..elvont….. képnek mondott alkotás nem hoz lázba.
„A telefonkép.” hát kérem , ilyet a fiók mélyére tennék és még van egy pár köztük amiért biztosan nem adnék pénzt.
Őszintén írtam a látottakról.
Köszönöm.
Kedves Zsófi!
Köszönöm szépen a kiváló tájékoztatást. Számomra Mark Rothko alkotása volt a meglepő.
Üdvözlettel: Márta
Kedves Zsófi!
Az árakat nem tartom reálisnak, de akik ezeket meg tudják venni azok egy egészen más világban élnek mint én. Szerintem Ők őrült műgyűjtők akik talán nem a kép szépségéért vásárolnak, hanem azért, hogy el tudjanak dicsekedni, hogy azt megtudták vásárolni.
Engem a legjobban a Moholy-Nagy László képe lepett meg.
Üdv. Ági
Szia Zsófi ! Én a drága festmények kérdésköréhez a következő Lao-Ce bölcsességgel szólok hozzá !
” Ha nem tulajdonítunk értéket ritka dolgoknak, megakadályozzuk a lopni vágyást.
Tehát ebből következik, hogy a képek értéke tőlünk függ, és erősen szubjektív.
Egyébként egyik -másik képért, ( most nem sorolom fel, de több is van ilyen) egy fityinget sem adnék.Ezekből az árakból jól látszik, hogy az emberi hülyeség milyen korlátlan.
Ami a leveled másik kérdését illeti,( én ezt már egyszer valamikor kérdeztem tőled), a mai napig nem tudom, hogy valami mitől lesz művészi ? Sokat vagyok egyedül, majdnem állandóan, és ráérek ilyesmin töprengeni. A tetszik nem tetszik kérdés ugye szubjektív, de mitől lesz valami művészi ? Akkor is az, ha nem tetszik ? Kérdésem az is, hogy a mandala készítés művészet-e, és ha igen, akkor egy mandala mitől művészi. Attól, hogy adják-veszik. Itt a nyugati világban a mandala készítés egész nagy üzlet lett, elhomályosítva a keleti filozófia szerinti tartalmát. Ha válaszolsz, előre is köszönöm.
Kedves Zsófi!
Kérdésedre válaszolva én művésznek -legyen az festő, zeneszerző, szobrász, ..stb- tartom azt, aki olyan alkotást tud létrehozni, amitől az ember lelke felüdül, megszűnik a világ körülötte mikor nézi ,vagy hallgatja.
Vannak emberek, akik óriási összegeket képesek áldozni arra, hogy a hozzá hasonló gondolkodású embert pukkasszák , és ehhez nem feltétlenül kell az alkotásnak művészi értékkel bírni.
Én már a Mark Rothko képén is elgondolkodtam, de ő legalább még a színekkel bajlódott egy kicsit, de a Moholy-Nagy László képénél elgondolkodtam. Vajon mi járhatott annak az embernek az agyában mikor azt az összeget kifizette a képér?
Willem de Kooning Interchange
Sokat számít hogy ki festette a képet. A mūvészetnek ára van, értékük is mūvészi! Nem tartom reálisnak,kis embernek csak nézni szabad.A „No.6” absztrakt kép
értékén meglepõdtem.
Én is gondolkodom már jó idő óta ezen a témán. Vannak nagyon szép képek és van, amint megrökönyödök, már az értékén, mert az „alkotás” számomra nem igazán jelent semmit, nem tetszik. Érdekes volt ez az írásod Zsófi! Köszönöm! Lehet tovább gondolkodni a témán….
1.Renoir, 2.Rembrand, 3.-4. Da Vinci… a tobbi nekem semmit nem mond, semmilyen erzest nem gerjeszt…. Szines vilagot szeretek mindenben (oltozkodes, berendezes, eletstilus…), legyen mozgalmas, derus, energiadus, nem lehangolo…. (pedig 50 felett vagyok…).
Tudom, ez is csak egy velemeny, es ez az enyem, amit felvallalok.
Ja bocs, en a tetszesi listat allitottam ossze, szoval nekem ezek az elfogadhato arak, a tobbi szamomra nem er semmit… mindenki arra ad penzt, amire es amennyit akar….
Természetesen nem tartom reálisnak a képek árait az én szempontjaim szerint. Tudomásul veszem hogy a festészet világa másként működik. Moholy -Nagy László képe és ára a legmeglepőbb számomra. A technika a színek az elrendezés és a téma kiemelkedően más a megszokotthoz képest. Korát jóval megelőzi. Gondolom az ár ezt tükrözi.
Kedves Zsófi! Köszönöm szépen a „tárlatvezetést”
Hihetetlen! MoholiNagy képe,ennyit ér? Nekem nem tetszik.
Köszi Zsófi,hogy veszed a fáradtságot és tájékoztatást.Szeretettek üdv Zsuzsi
A Mark Rothko kep aran lepodtem meg a legjobban.
Kedves Zsófi!
A művészek isteni tehetségükkel nagy ajándékot ad(hat)nak az ezzel nem bíró, de a fény felé törekvő emberek lelkének, ők a híd, melyen elmerengve néhány pillanatra bepillanthatunk a csodák világába, melyet a színek, formák által közvetítenek nekünk, felemelő energiák által, mely őket járta át az alkotás pillanatában…
Mindez az érték felbecsülhetetlen, mégis talán túlzás az az ár, melyet megadtak egy-egy képért, de ez csak az én véleményem, a sznobok meg csak fizessenek…örülök, ha a művész még életében kap elismerést.
A legmeglepőbb Moholy Nagy képe volt számomra, mert egyáltalán nem érintett meg, ha csak az nem, hogy tűzzománc, különben nem adott semmilyen, főleg nem felemelő érzést, kérlek, ne ítélj el az őszinteségemért, de Te kérdezted, Te akartad tudni…
Köszönöm a Hírleveleidet, ecsetet még nem fogtam ugyan, de ami késik, nem múlik, imádom a színeket, szeretetnék majdan néhány színkompozíciót festeni, mert rajzolni sajnos nem tudok, de nem is hiányzik…majd, ha már nem megyek ennyit kirándulni, majd ha már nem fogok ennyit utazni, majd ha elég érett leszek hozzá…
Kedves Zsófi csodálatos ember lehetsz, hogy sokakhoz viszed elérhető kézközelbe a lehetőséget, hogy alkothassanak, örülök, hogy Te is összekötöd a festést más művészetekkel, zenével, mely inspiráló lehet arra érzékeny lelkeknek,
További boldog Anyaságot és alkotást sokunk és a magad örömére is!
Üdv Sopronból, Magdolna
Az árakat nem tartom reálisnak. Nem is lehetnek azok, hiszen mindenkinek más jelenti a szépet. Az általad felsorolt – árakat befolyásoló – tényezőkön kívül az is számít, hogy pl. mikor árverezték utoljára a képet. Az utóbbi időkben feltüntek többek között a közel keleti olajmágnások, akiknek a pénz nem számít, csak a birtoklási vágy hajtja őket, meg az ezzel járó hírnév. Ezek sokkal többet kínálnak egy képért, mint akár 20-30 évvel ezelőtti milliárdosok. Befolyásolhatja az árakat a divat, a sikk. Ezt az olyan mázolmányokra értem, amit az ember meglátva azt gondolja, nem igaz, hogy ezt én nem tudnám így megfesteni.