Milyen messzire kell menni az inspirációért?

Neked milyen messzire kell menned, hogy egy kellemes, alkotásra ösztönző, inspiráló környezetbe kerülj? Ahol késztetést érzel, hogy valamit kiragadj a környezetből, és ott rögtön, vagy hazaérve valamilyen formában megörökítsd egy alkotásban?

  • lehet, hogy ki sem kell lépned otthonról?
  • lehet, hogy el kell sétálnod egy közeli parkba?
  • lehet, hogy csak igen ritkán adatik meg ilyen érzés, mert úgy érzed, nagyon messzire kellene ehhez elutaznod?
  • bárhol is legyen ez a hely, lehet, hogy most túl nagynak érzed a távolságot?

A fenti kérdéseket gondolatébresztőnek szánom, kíváncsi vagyok a reakciódra!

Szerencsésnek érzem magam, hogy egy csodás kis dombság közvetlen közelében lakunk, ahová ha kisétálok a lányokkal, majdnem mindig van valami, ami feltölt, ami alkotásra inspirál. Van, hogy pusztán a tiszta levegő! Van, hogy az a csodás árvalányhaj-tenger, ami minden éven pár hétre elárasztja a mezőt. Sokszor pedig annyira “elememben vagyok”, hogy nem kell a rétre se kimennem, annyi gondolat, ötlet, alkotnivaló van a fejemben.

Ha viszont rossz passzban vagyok, hiába a rét, az alkotás eszembe sem jut! De megfigyeltem, hogy ha ilyenkor is erőt veszek magamon, és tudatosan kibillentem magam a rossz hangulatból, újra ezernyi kincs tűnik fel a réten…

Szeretném, ha Te is közelebb kerülnél ahhoz a helyhez, ami a fenti sorokat olvasva először eszedbe jutott, és ott valóban élvezni tudnád az alkotást! Ezért jövő héten újabb inspiráló gondolatokkal érkezem, remélem, velem tartasz!

Követed az emailes inspirációimat és a videós leckéket?
Ha még nem, akkor itt tudsz jelentkezni »
Tavaszi Élménykurzus
Művésznapló

Hozzászólás a(z) Kalafusz Viktorné bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


18 hozzászólás “Milyen messzire kell menni az inspirációért?”

  1. Irén Andrasekné Deák szerint:

    Nekem nem kell messzire mennem ,bárhol bármikor megjön az ihlet . Szeretek utazni amikor szépet látok azt le fotózom . Most csak ez a lehetőségem van ,de mindig szerettem festeni rajzolni.

  2. Pappné Arany Anna szerint:

    Kedves Zsófi.!
    Gyűjtöm a képeket sokat fénykepezek is mások képeiből, ami tetszik, jó lenne mindet megcsinálni
    de elég ritkán van időm,pláne annyi
    , hogy bele tudják feledkezni most például nagyon tetszett a tűzijáték, azt megcsinálom mindenképpen ,
    Üdvözlettel Anna. ,

  3. Dániel Józsefné szerint:

    Kedves Zsófia! Sokat festek mostanában. Itthon vannak inspiráló helyzetek, pl. itt volt a Dédunokám, és megkért, hogy fessem le. Igaz, hogy lefényképeztem, és a fénykép alapján megfestettem a profilját, valamint a testvéreit is. Nagyon örűltek neki. Haza vitték Németországba, és feltették a szobájukba a falra. Tegnap aug. 21.-én megláttam egy orgona csokor fényképét, és megfestettem.

  4. Kalafusz Viktorné szerint:

    Kedves Zsófia!
    Bevallom sokszor ki sem kell mozdulni a szoobából. Elég egy-eegy fénykép, és előtőrnek az emlékek. Már is megvanaz inspiráció a festéhez. Máskor szívesen megyek egy rétre, vagy a felhőkben gyönyörködöm. Adott is így a téma. Az erdő ami még nagyon vonz. A virágokat se hagyjam ki!

  5. Sipos Júlia szerint:

    Engem leginkább egy alkotó környezet (pl. egy workshop), egy mély meditációs tapasztalat inspirál. Zavar s engem, hogy „csak úgy” nagyon ritkán inspriálódom egy szép virágon, tájon. Ezekben gyönyörködöm, de valahogy nem áll össze, hogy mit is szeretnék ebből kihozni a selymen (ami az én alkotó médiumom).

  6. Palotai Kata szerint:

    Kedves Zsófi!
    Egy gyönyörű táj, a természetes környezet természetesen engem is mindig jobban inspirál. Szerencsére azonban akkor is jönnek megvalósítandó kreatív ötletek, ha éppen otthon vagyok és például olvasok, vagy éppen zenét hallgatok. Olyan is előfordult már, hogy egy álomból inspirálódtam… :)
    Szeretettel: Kata

  7. Molnár Józsefné szerint:

    Kedves Zsófi!
    Nagyon örülök, hogy ismét jelentkeztél, már ez maga inspirál, ahogy írsz a természetről, a környezetedről. Nem kell messzire menni, hiszen akár a lakásban is találunk témát, pld. egy virágcsendélet, gyümölcsök, egyéb felszerelések, stb. de szerintem amíg itt a kellemes jó idő, ki kell használni, rengeteg dolog van, ami alkalmas lehet a festésre, rajzolásra.
    Köszönöm: Anna

  8. Sárhidai Zsófia szerint:

    Köszönöm az őszinte hozzászólásokat, örülök, hogy ezeket a gondolatokat megosztjátok velem! Jövő héten más, de szintén elgondolkodtató, érdekes témával jelentkezem! :)
    Zsófi

  9. Kovács Sándorné szerint:

    Kedves Zsófi!
    Te adod legtöbb ötletet, inspirációt a három unokámnak.
    Ők mindig alkotnak. A Duna_Tisza között élünk a homok világban, ami rengteg természeti kincset rejteget. Ők 13, 8 és 6 éves testvérek, lányok. Állandóan gyűjtenek mindent amiből képet alkothatnak. Színeznek, festenek, ragasztanak, sík térbe helyeznek apró térbeli idomokat.
    Zsófi! Elküldenél egy jegyzéket az általad használt eszközökről és arról hogy hol lehet megvásárolni?
    Üdvözlettel és köszönettel. Éva

    1. Sárhidai Zsófia szerint:

      Kedves Éva!

      De jó ezt olvasni, köszönöm! Készítek majd egy listát az általam használt eszközökről, és lesz belőle egy külön blogbejegyzés! Köszönöm, hogy felvetetted ezt! További szép nyarat és jó alkotást az unokákkal!
      Szeretettel:
      Zsófi

  10. Urgyánné Viki szerint:

    Kedves Zsófi!

    Minden emberben ott lapul a szépet, a kellemeset, a boldogságot meglátó természet. Kinek kinek milyen erővel. Az egyén az élete különböző szakaszában különböző módon éli meg, éli át. Sokszor évek telnek el amikor tudatosul benne ez, megérinti őt. Például egy városi gyerek a természetben, egy szigorú neveltetésű fiatal a tenger láttán, egy vagány fiatal egy kis gyermek láttán. A felnőttek már tudatosan is kereshetik ezt az élményt, életük részévé tehetik, esetleg olyan szerencsések, hogy benne élnek valami csodában (hegy mellet, erdő közelében, folyó parton, egy szép park közelében stb.). Ez mind ott van a, látható, érzékelhető. Az alkotó természetű ember az élményt, a látványt beépíti abba amit készít. Sokszor látok egy gyönyörű felhőt és jól megnézem. Nem próbálom lefesteni, de biztos vagyok benne, hogy ha festeni fogok valahol ott van mélyen az agyamban. De lehet érdeklődve embereket és tárgyakat is nézni, épületeket, emberi alkotásokat, természeti jelenségeket, növényeket és állatokat. Meglehet élni egy érzést, egy hangulatot, színeket, még illatokat is, és ez mind előjön alkotás közben. Sokan képek, szépen elkészített virágcsokrok, játékos gyerekek, egy ölelés, vagy egy kellemes emberi érzés is inspirál.
    Ez a szó, hogy inspiráció ott van minden hol. Csak nézni kell és érezni. Rajtad áll, hogy a látottak nálad mit váltanak ki.
    Köszönöm, hogy elolvastad gondolataimat.

  11. Pintér Anikó szerint:

    Kedves Zsófi!
    Nagyon kedves a bejegyzésed, és köszönöm a lehetőséget, hogy én is írhatok.
    Én nem nagyon régen, 3 éve kezdtem festeni, nyugdíjas éveim elején. Valószínű, mindig is ott bujkált bennem, csak nem volt időm, lehetőségem ezen gondolkodni. Most, hogy belefogtam, ötletek tömkelege van a fejemben, különböző technikákkal jön egyik a másik után.
    Nekem nem kell sehova menni, nekem még az önbizalommal van a legnagyobb bajom. Már van néhány jól sikerült szép képem, amivel meg vagyok elégedve.
    Azt mondom, hogy egy boldogsághormon, de ugyanakkor félek elkezdeni, félek, hogy majd nem tudom megcsinálni. Mégis örülök, hogy itt lehetek, hogy ezzel foglalkozhatok.űKöszönettel: Anikó

  12. Ajvász Mária szerint:

    Kedves Zsófi! Nagyon köszönöm, hogy rám is gondoltál.A természetbe én is gyönyörködni tudok .Különösen a tavasz és az ősz -i hónapok amik színpompával látják el a körülöttünk levő természetet.Ha kimegyek egy sétára a gondolataimba egy-egy képet tudnék festeni az erdők, mezők ,a kis patak, egy-egy kis erdei házíkó ezek mind ötletet adnak a festéshez.Nem beszélve az a sok szép mezei virág ami színeivel díszítti a természetet.Nagyon szeretek ezekben csodálkozni és próbálom gondolataimat vászonra festeni. Szeretettel gondolok Rád és szívesen fogadom minden hasznos tanácsodat.Puszillak Marika

  13. Erzsébet Schumeth szerint:

    Kedves Zsófi!

    Nálam ez könnyen megy, mert fantáziában nincs hiányom. Aztán a kutyámmal járok sétálni – pedig kertes házban lakom -, de az nagyobb lehetőség a természethez való közelítéshez, ami feltöltő hatással van mindkettőnkre.
    Amikor erre nincs mód, akkor gondolatban jutok el olyan helyekre, ahol valami megérint, és ebből merítek ötleteket.
    Végül is, amikor visszanézem leveleidet, újabb dolgokra találok, amiket elsőre nem fedeztem fel.
    Így aztán bőven van miből merítkeznem.

    Szeretettel
    Erzsi

  14. Józsefné Fekete szerint:

    Kedves Zsófi,nekem csak egy3-szor/3,5cm-es beton udvarom van, lemegyek a Duna partra jó levegőt szivni megy gyönyörködni a tájba!

  15. Márkas Kata szerint:

    Nekem a mellékelt fénykép tökéletes inspiráció most éppen 😄 köszi. Minap az unokáimról festettem egyet, amivel kivételesen még én is elégedett vagyok 😄

  16. Éva szerint:

    Köszönöm inspiráló soraidat kedves Zsófi! Nem kell messze mennem, hogy ösztönző környezet vegyen körül, ahol sok lehetőség adódik akár forma, akár szín tekintetében.

  17. Nagy Zita szerint:

    Inspiráció a filozófia.
    A virágok, és a színek.