Délelőtt együtt alkottunk a 4 éves nagylányommal, Julcsival. Csillogtak a szemei, élvezte, hogy sokáig rajzoltunk egymás mellett, és én nem rohantam sehova. Bevallom, ez az utóbbi pár napban nem nagyon sikerült. Ő is érzi azt a feszültséget, bizonytalanságot, ami ebben a rendkívüli helyzetben felgyűlt bennünk, és láttam rajta, mennyire értékeli, hogy nyugiban leültem vele. Aztán ovisat játszottunk, mert csodálkozott, hogy most nincs ovi, és volt egy kis hiányérzete… A pici még csak 7 hónapos, de biztosan ő is érzi a feszültséget, mert sírósabb, sokkal jobban igényel engem, mint az elmúlt időkben…
Olvass tovább! >>EGYÜTT…
2020.03.18.
Közzétéve: Sárhidai Zsófia