A minap Julcsi lányom egy hattyúval tért haza az oviból. Igen, a képen látható hattyúval, amit egy kis botból formált meg. Féltve tartogatta a kezében, majd megengedte, hogy én is megfogjam…
Olvass tovább! >>– Anya, ne úgy! Nem látod, hogy ott a szeme?!
– Bocsánat, tényleg… :)
Anyaként, a kislányommal való közös rajzolás, festés, “bütykölés” alkalmával tapasztalom, milyen fontos kapocs ez köztünk, és milyen sokat jelent mindkettőnknek. Egy videóban meg is mutatjuk, hogyan alkotunk mi együtt… :) Jobban mondva először együtt, aztán a kislányom elég hamar átvette az irányítást, és csak úgy szárnyalt a fantáziája. :)
Olvass tovább! >>
