Melyik a világ legdrágább festménye? Ki dönti el egy műalkotás értékét? Ki miért válik szenvedélyes gyűjtővé? Mi határozza meg egy festmény árát? Ki „dönt” arról, hogy mi művészet és mi nem? Mi kerülhet több mint 450 millió dollárba, egy darab vásznon és festéken?
Csupa olyan kérdés, ami szerintem a legtöbb művészetet kedvelő embernek eszébe jut, mikor sorra olyan cikkeket lehet olvasni, hogy már megint rekordáron kelt el egy festmény…
De még mielőtt a konkrét képekre és azok árára térnénk, jó ha tudod, mi befolyásolja az értéküket!
- Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy ki festette… minél híresebb/felkapottabb a festő, annál drágábbak a képei.
- Az is előfordul, hogy egy adott festőnek csak egy korszakában készített képei válnak világhírűvé és értékessé.
- Fontos szempont, hogy milyen régi a kép, és milyen állapotban van.
- De, ami talán a legfontosabb: a festmény előélete! Azaz, hogy kinek a birtokában volt korábban, vagy esetleg tartozik-e hozzá egy mesébe illő sztori (pl. sok éven át egy titkos fal mögött őrizték és csak véletlen bukkantak rá; vagy sok-sok éven át híres emberek gyűjteményéhez tartozott).
Egy drága kép nem feltétlenül a „legjobb” vagy a „legszebb”… és a vásárlók nem feltétlenül a legnagyobb műkedvelők…
Sokszor csupán befektetésként tekintenek egy-egy híres képre, és páncélszekrényben őrizgetik azokat, megfosztva így a tényleges rajongókat, hogy láthassák. Természetesen ez elég extrém eset, hiszen a legtöbben kölcsönadják múzeumoknak.
Utána jártam, hogy az elmúlt időben mely képek voltak azok, amikért rekordárat fizetett egy-egy vevő. Őszintén, némelyiken még én is meglepődtem! :)
Jó példa a fent említett irigy gyűjtőszenvedélyre Saito Ryoei japán üzletember esete. 1991-ben ő birtokolta az akkori két legdrágább festményt, Renoir-tól a „Bál a Moulin de la Galette-ben” című képét és Vincent van Gogh Dr. Gachet-ről készített portréját. Az egész világ felháborodott, mikor azt mondta, halálakor azt szeretné, ha vele együtt a két képet is elhamvasztanák! Szerencsére ez nem történ meg, mert a tulajdonos vállalkozása tönkrement, és a hitelezői lefoglalták majd tovább értékesítették a képeket egy ismeretlen gyűjtőnek.
Erről a két képről volt szó:
2017 végén a Christie’s aukciósházban árverezték el Leonardo da Vinci „Salvator Mundi” festményét extra magas áron, pontosan 450,3 millió dollárért (kb. 120 milliárd forintért). Ez minden idők eddigi legmagasabb ára, amelyért festményt vásárolt valaki vagy valakik… A vásárló az Abu Dhabi kulturális és idegenforgalmi minisztérium volt, bár sokan azt híresztelik, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös áll igazából a vásárlás mögött. A nagyközönség hamarosan a Louvre Abu Dhabi múzeumban láthatja ezt a nagyon értékes festményt.
A ma számontartott második legdrágábban elkelt festmény Paul Cézanne alkotása, a Kártyajátékosok sorozatának egy darabja. Az öt részes sorozat többi részét neves múzeumok őrzik, csak ez az egy van magánkézben.
Egykor egy görög hajómágnás tulajdonban volt, de örökösei zártkörű, titkos liciten adtak túl rajta. Állítólag a vevő a katari uralkodóház volt, akik 250 millió dollárt áldoztak Cézanne posztimpresszionista alkotásra. (A kép mai értéke állítólag 273 millió dollár körül van.)
A wikipédián talált toplistán a 79 festményből csupán 9 készült 1875 előtt. Ezek közül pedig a legdrágább 182 millió dollárért kelt el 2015-ben. A Rembrandt által festett „Maerten Soolmans és Oopjen Coppit portré” egy páros kép, melyet az amszterdami Rijksmuseum vásárolt meg:
Vincent van Gogh, Andy Warhol és Pablo Picasso a leginkább megbecsült művészek. Mind a hármójuknak több képe is 100 millió dollár fölött cserélt gazdát. Míg Picasso és Warhol meggazdagodott műveiből, addig Vincent van Gogh állítólag csak egyetlen egy képet adott el élete során 400 frankért.
Picasso az egyik legnépszerűbb festő manapság. :)
Két legdrágábban eladott festménye:
A legdrágább absztrakt festmény meglepő módon nem Pollock nevéhez kapcsolódik, hanem a híres holland művészhez, Willem de Kooning-hez.
Kooning „Interchange” című képe 2015-ben (állítólag) több mint 300 millió dollárért kelt el, így ő vezeti a toplistát, íme:
Absztrakt kategóriában a második legdrágább Jackson Pollock képe:
Mark Rothko alkotása pedig (csak) a harmadik a sorban, potom 188 millió dollár értékben:
A legdrágább csendéleteket Paul Cézanne festette utolsó alkotó éveiben. A „Csendélet almákkal” című kép értéke 50 millió dollár:
Cézanne mellett Van Gogh is értékes csendéleteket festett, a leghíresebbek (és egyben legdrágábbak) a napraforgókat, illetve a székeket ábrázoló alkotásai.
A legdrágább magyar festmény!
6 millió dollárért (közel 2 milliárd forintért) kelt el Moholy-Nagy László „Telefonkép” című zománcképe 2016-ban. Ez a kép egy 1923-ban készült, 95×60 centiméteres, geometrikus festmény, melyet egyszer a New York-i Guggenheim Múzeumban is kiállítottak!
Végül, de nem utolsó sorban, nem feledkezhetünk meg a világ legismertebb festményéről sem, a Mona Lisa-ról. Ez a kép nem került soha licit kalapács alá, a párizsi Louvre őrzi 1962 óta. Az értéke ma valahol 790 millió dollár körül lehet… de ki tudja, az előző számokat elnézve, lehetséges hogy ezért még többet is kifizetne egy milliárdos magángyűjtő!
Te reálisnak tartod ezeket az árakat?
Melyik képnek az árán lepődtél meg a legjobban?