Sokszor hallom ezt a mondatot: “nekem nem megy a festés vagy rajzolás, nincs kézügyességem”. Meggyőződésem, hogy az alkotáshoz elsősorban nem kézügyességre van szükség, hanem inkább egy fajta látásmódra, önfeledtségre, lazaságra, belső szabadságra. De! Talán mégis…
Van benne igazság, mert a mai világban egyre kevesebbet használjuk a kezünket olyan fajta finom mozgásokra, mint a kézzel írás, rajzolás. És talán megközelíthető innen is a dolog: a kreativitás olyan módon is fejleszthető, hogy a kezek “tornáztatására”, fejlesztésére koncentrálunk!
Ha belegondolsz, a mai világban inkább a telefonunkat nyomkodjuk, a billentyűzeten gépelünk…sokan évekig nem vesznek a kezükbe ceruzát vagy tollat, és szinte elfelejtik ilyen módon használni a kezüket.
Ezért az ellustul, a kéz izmai feszesebbé, merevebbé válnak…és ha nagy ritkán kézzel kell megírni egy szöveget, bevásárlólistát vagy üdvözlőlapot, akkor szinte begörcsölnek az ujjaink, nehezünkre esik egy hosszabb szöveget megírni.
Én legalábbis ezt éltem meg, mikor email helyett a gyermek üzenő füzetébe kellett írnom több sort. :)
Elkezdtem újra naplót írni. Nekem ez szokásom, főleg ha több olyan téma van a fejemben, amit nem tudok megbeszélni mással, vagy csak jól esik papíron tisztázni az érzéseimet. Az első oldalakon szinte olvashatatlan volt a saját írásom…de idővel ez rendeződik, és aztán újra könnyebb megformálni a betűket. Türelem, odafigyelés, lelassulás szükséges hozzá.
Ha úgy érzed, a ceruzafogás nehezedre esik, begörcsöl tőle a kezed, válts olyan eszközre, ami nem olyan vékony: pl. lehet kapni kisiskolásoknak való vastagabb ceruzát, háromszögletű ceruzát, de az is jó, ha valamilyen krétát használsz (pl. kavicskréta, marokkréta, vastagabb olajpasztell vagy portpasztell rúd).
Légy bátor, és fess vagy rajzolj nagy felületre (papírra, vászonra vagy akár farsotlemezre), nagy mozdulatokkal! Van, aki erre érez rá, és rádöbben, neki inkább ez való, és nem az aprólékos alkotás.
Ez kicsit olyan, mintha visszamennénk az óvodás vagy kisiskolás korba, de nem véletlenül ajánlják a kisgyerekeknek is inkább ezeket a technikákat – a fejlődésükhöz kezdetben sokkal inkább hozzájárulnak ezek, mint a hagyományos ceruzával való rajzolás.
Ne könyveld el magadban, hogy nincs kézügyességed! Ne másokhoz mérd magad, hanem határozd el, hogy ebben is tudsz fejlődni, jobban fog menni, mint ebben a pillanatban!
A határidőnapló, vagy bármilyen napló, notesz, rajzfüzet napi használata is segít, hogy ha csak 5 percre, de foglalkozzunk a kezünk “tornáztatásával” és a kreativitásunk ápolgatásával! :)
Próbáld ki a fenti ötleteket a kezdéshez! Aztán ahogy belelendülsz, ez hatással lesz a kreatív ötleteidre is. Már nem arra fogsz figyelni, hogy ügyetlennek érzed a kezed, hanem arra, hogy tele vagy megvalósítandó ötlettel, és ég benned a vágy, hogy megalkosd őket!
Te mit gondolsz erről a témáról?
Szerinted mekkora jelentősége van a kézügyességnek az alkotásban?
Írd meg egy hozzászólásban!