Minden művész életében van egy (vagy több) személy, aki végigkíséri, segíti és inspirálja őt az élete során. Lehet ez egy barát, egy mester, egy családtag (szülő, házastárs, gyerek…), vagy egy szerető társ. Őket nevezzük általában múzsának! :)
Egy költő vagy író általában a múzsájához vagy a múzsájáról ír, költ, alkot… gondoljunk csak például Kisfaludy Sándor Rózájára, Radnóti Miklós Fannijára vagy Ady Endre Csinszkájára!
Egy festő esetében általában a képeken láthatjuk viszont újra és újra azt a bizonyos arcot, akit a művész múzsájának, az ihlete forrásának tart.
Érdekesség: A művészetpszichológiában ismert fogalom a “diádikus” vagy “kettős kreativitás” fogalma, mely szerint egy műalkotást többen (ebben az esetben az alkotó és a múzsa) is létrehozhatnak, még ha csak egyikük jegyzi is azt. Mivel általában a múzsa kezdettől része az alkotó folyamatnak, neki van a legtöbb lehetősége, hogy viselkedésével, reflexióival befolyásolja egy mű létrejöttét.
Ha a múzsával való kapcsolat tartós, a múzsa akár alkotó társsá is fejlődhet az idők folyamán. Ez történt például William Blake és felesége, Catherine Blake esetében is. Blake halála után a félbemaradt képek egy részét Catherine fejezte be, melyek egyes elemzők szerint a festő életműjének legjobb darabjai lettek…
Olykor az is előfordul, hogy két tehetséges művész összeköti életét, és egymás múzsájává válnak. Ez történt például Frida Kahlo és Diego Rivera között, akik kölcsönösen támogatták egymás művészi törekvéseit.
De bőven akadnak erre ellenpéldák is (pl.: Edward és Josephine Hopper házassága), mikor az egyik fél munkássága szárnyalni kezd, de a másik fél sajnos háttérbe szorul, így nagy feszültség keletkezik köztük.
És persze ott vannak azok a múzsák is, akiknek egy idő után elegük lesz az “alárendelt múzsaszerepből” és saját kezükbe veszik művészi törekvéseik irányítását, hogy megvalósítsák önmagukat. Így tett például Suzanne Valadon francia festőnő, illetve Victorine Meurent (akinek az életéről már korábban ITT írtam).
Na de nézzünk néhány példát, hogy melyik híres külföldi festőnek ki volt a múzsája:
Magyar festők múzsái
A következő videóban Rippl-Rónai József múzsája, Zorka számtalan arca látható. A festő 1915-ben találkozott a nála 37 évvel fiatalabb Bányai Elzával, kinek karakteres alakja azonnal felkeltette a művész érdeklődését. A kezdeti modell-festő viszonyból hamarosan szerelem szövődött, ő volt a festő utolsó szerelme. A Zorka-ciklus kiemelkedő helyet foglal el Rippl-Rónai pasztellportréi között.
Nézd meg Te is ezt a lenyűgöző videót:
Szinyei Merse Pál feleség Probstner Zsófia a festő több képéhez is modellt állt. Ő látható az egyik leghíresebb magyar festményen is, ugyanis ő a „Lilaruhás nő„. Két érdekességet is olvastam ezzel a képpel kapcsolatban: az egyik, hogy a ruhát maga Zsófia varrta, a másik pedig, hogy a kép nem a szabadban készült, hanem a műteremben.
Berény Róbert nevéhez fűződik a „Csellózó nő” című kép, melyen a festő későbbi feleségét láthatjuk. Állítólag a nő a festővel kötött házassága után képtelen volt kezébe venni a hangszert…
Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier-t a világ első női festészeti menedzserének is mondják. Házasságkötésük után gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Munkácsy Cécile hatására eltávolodott a régi realista zsánerképektől, ugyanakkor világhírt és nagy vagyont szerzett például a “Krisztus Pilátus előtt” és a “Golgota” című festményeivel, melyeket megrendelésre készített.
Korábban több blogbejegyzést is írtam a híres festők életét bemutató filmekről. Ezek között találhatsz olyat, ahol a művész és múzsája közötti kapcsolaton van a hangsúly:
15 IZGALMAS FILM HÍRES FESTŐMŰVÉSZEKRŐL!
10 FILM A FESTÉSZET IRÁNT RAJONGÓKNAK
ÚJABB 10 FILM A MŰVÉSZETEK KEDVELŐINEK
További múzsákról olvashatsz Nyáry Krisztián: „Festői szerelmek”, vagy Gerevich József: „Teremtő vágyak Művészek és múzsák” és „Teremtő vágyak 2. Múzsák és festők” című könyvekben.
Neked van már múzsád?
Ha nincs, kit választanál múzsádnak?
Hogy tetszett a múzsás blogbejegyzésem?
Írd meg egy hozzászólásban!