A falinaptáram bemutatásának végére érek. Következzen az utolsó oldal, a decemberi festménnyel…
Hogyan készült ez a képem?
Címke: így készült
Szeretet és nosztalgia
November számomra az emlékezés hónapja. Amíg az ember gyászol, és nagyon mély fájdalmat, hiányérzetet él meg egy elvesztett családtaggal kapcsolatban, addig minden ünnepet, minden nagyobb családi összejövetelt nagyon nehéz megélni. Emlékszem, milyen nehéz volt az első karácsony, az első újév, az első születésnap Anyukám nélkül.
… aztán ahogy telik az idő, telnek az évek, a fájdalmas hiányérzet megszelídül, és egy nagyon erős szeretet-érzés veszi át a helyét. A régi, közös emlékek felidézése már nem olyan fájdalmas, sőt…inkább kellemes nosztalgia jár át, ha ezekre gondolok.
Mesélő festmény
A 2025-ös falinaptár az idei újdonság, frissen a nyomdából kerül majd a karácsonyfád alá. Megmutatom, melyik festményt választottam október hónaphoz…
A kép egy nagyobb festményem részlete. A teljes festményen nagyon sokat dolgoztam, több nap munkáját láthatod itt. Sokféle eszközt használtam.
Új szelek fújnak
A szeptember számomra mindig egy új kezdet, ami lendületet ad az alkotásban, illetve az élet más területein is. Ilyenkor azt érzem, új szelek fújnak, képes vagyok megújulni, motivált vagyok és új projekteken töröm a fejem. A naptár ötlete is ekkor született meg, és amikor összeválogattam a hasonló stílusú festményeimet, egyértelmű volt, hogy ez a kellemes meleg árnyalatú festmény a szeptember hónaphoz fog kerülni.
Olvass tovább! >>Lapozzunk a falinaptárban augusztushoz
Ma megmutatom, melyik festményemet választottam augusztus hónaphoz…
A címe: Reggeli felhők
Hogyan lehet megfesteni egy hangulatot?
Sok hobbi festő – talán Te is – azt találja a legnehezebbnek, amikor emlékezetből kell megfesteni valamit, ami nincs az adott pillanatban a szeme előtt, csak fel tudja idézni a képzeletében. Például a tavalyi nyaralás egy kellemes emlékét, amikor a tengerparton sétált, és megcsodálta a naplementét… Hiába emlékszik rá, hiába tudja felidézni azt a látványt, fényeket, színeket stb. – nehéz pontosan visszaadni egy festményen.
Az a nehéz benne, hogy mindig más kerül a festővászonra, mint ami az emlékeinkben él, és csalódást okozhat, ha a festmény nem hasonlít pontosan az emlékképekre.
Kunyhó a vadonban című festményem
Imádom a vadregényes tájakat, a civilizációtól távoli, eldugott kis helyeket, a természetben való feltöltődést. Ezt elsősorban Apukámnak köszönhetem, aki a mai napig rendszeresen túrázik, biciklizik, és járja az erdőket…
Olvass tovább! >>Tavaszi megérkezés
A télre én úgy tekintek, mint egy útra, ami a tavasz felé vezet. Mostanában, ha nem is túl hidegek, de elég hosszúak a telek, így jó hosszú utat kell “kibírni” tavaszig. A május hónapot mindig egy igazi “megérkezésként” élem meg, ezért ehhez a hónaphoz egy igazán ragyogó, színes, vidám festményt választottam.
Olvass tovább! >>Egyszerűség a művészetben
Az egyszerűbb festményeket jobban szereted?
Egyetértesz az alábbi mondattal?
Olvass tovább! >>A művészetben az egyszerűség sokszor a szépség fontos összetevője.
Dick Swaab
Katyvasz vagy izgalmas festmény?
Mindig is szerettem többféle technikát alkalmazni egy képen belül. Emlékszem, hogy már gimiben is kísérleteztem ilyesmivel. Az akvarellhez jól illik az akvarell ceruza, a színes ceruza és a tűfilc is. Egyes képeimen még egyéb, zselés filceket, markereket is be szoktam vetni.
Olvass tovább! >>