Melyik a világ legdrágább festménye? Ki dönti el egy műalkotás értékét? Ki miért válik szenvedélyes gyűjtővé? Mi határozza meg egy festmény árát? Ki „dönt” arról, hogy mi művészet és mi nem? Mi kerülhet több mint 450 millió dollárba, egy darab vásznon és festéken?
Csupa olyan kérdés, ami szerintem a legtöbb művészetet kedvelő embernek eszébe jut, mikor sorra olyan cikkeket lehet olvasni, hogy már megint rekordáron kelt el egy festmény…
De még mielőtt a konkrét képekre és azok árára térnénk, jó ha tudod, mi befolyásolja az értéküket!
- Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy ki festette… minél híresebb/felkapottabb a festő, annál drágábbak a képei.
- Az is előfordul, hogy egy adott festőnek csak egy korszakában készített képei válnak világhírűvé és értékessé.
- Fontos szempont, hogy milyen régi a kép, és milyen állapotban van.
- De, ami talán a legfontosabb: a festmény előélete! Azaz, hogy kinek a birtokában volt korábban, vagy esetleg tartozik-e hozzá egy mesébe illő sztori (pl. sok éven át egy titkos fal mögött őrizték és csak véletlen bukkantak rá; vagy sok-sok éven át híres emberek gyűjteményéhez tartozott).
Egy drága kép nem feltétlenül a „legjobb” vagy a „legszebb”… és a vásárlók nem feltétlenül a legnagyobb műkedvelők…
Sokszor csupán befektetésként tekintenek egy-egy híres képre, és páncélszekrényben őrizgetik azokat, megfosztva így a tényleges rajongókat, hogy láthassák. Természetesen ez elég extrém eset, hiszen a legtöbben kölcsönadják múzeumoknak.
Utána jártam, hogy az elmúlt időben mely képek voltak azok, amikért rekordárat fizetett egy-egy vevő. Őszintén, némelyiken még én is meglepődtem! :)
Jó példa a fent említett irigy gyűjtőszenvedélyre Saito Ryoei japán üzletember esete. 1991-ben ő birtokolta az akkori két legdrágább festményt, Renoir-tól a „Bál a Moulin de la Galette-ben” című képét és Vincent van Gogh Dr. Gachet-ről készített portréját. Az egész világ felháborodott, mikor azt mondta, halálakor azt szeretné, ha vele együtt a két képet is elhamvasztanák! Szerencsére ez nem történ meg, mert a tulajdonos vállalkozása tönkrement, és a hitelezői lefoglalták majd tovább értékesítették a képeket egy ismeretlen gyűjtőnek.
Erről a két képről volt szó:
2017 végén a Christie’s aukciósházban árverezték el Leonardo da Vinci „Salvator Mundi” festményét extra magas áron, pontosan 450,3 millió dollárért (kb. 120 milliárd forintért). Ez minden idők eddigi legmagasabb ára, amelyért festményt vásárolt valaki vagy valakik… A vásárló az Abu Dhabi kulturális és idegenforgalmi minisztérium volt, bár sokan azt híresztelik, hogy Mohamed bin Szalmán trónörökös áll igazából a vásárlás mögött. A nagyközönség hamarosan a Louvre Abu Dhabi múzeumban láthatja ezt a nagyon értékes festményt.
A ma számontartott második legdrágábban elkelt festmény Paul Cézanne alkotása, a Kártyajátékosok sorozatának egy darabja. Az öt részes sorozat többi részét neves múzeumok őrzik, csak ez az egy van magánkézben.
Egykor egy görög hajómágnás tulajdonban volt, de örökösei zártkörű, titkos liciten adtak túl rajta. Állítólag a vevő a katari uralkodóház volt, akik 250 millió dollárt áldoztak Cézanne posztimpresszionista alkotásra. (A kép mai értéke állítólag 273 millió dollár körül van.)
A wikipédián talált toplistán a 79 festményből csupán 9 készült 1875 előtt. Ezek közül pedig a legdrágább 182 millió dollárért kelt el 2015-ben. A Rembrandt által festett „Maerten Soolmans és Oopjen Coppit portré” egy páros kép, melyet az amszterdami Rijksmuseum vásárolt meg:
Vincent van Gogh, Andy Warhol és Pablo Picasso a leginkább megbecsült művészek. Mind a hármójuknak több képe is 100 millió dollár fölött cserélt gazdát. Míg Picasso és Warhol meggazdagodott műveiből, addig Vincent van Gogh állítólag csak egyetlen egy képet adott el élete során 400 frankért.
Picasso az egyik legnépszerűbb festő manapság. :)
Két legdrágábban eladott festménye:
A legdrágább absztrakt festmény meglepő módon nem Pollock nevéhez kapcsolódik, hanem a híres holland művészhez, Willem de Kooning-hez.
Kooning „Interchange” című képe 2015-ben (állítólag) több mint 300 millió dollárért kelt el, így ő vezeti a toplistát, íme:
Absztrakt kategóriában a második legdrágább Jackson Pollock képe:
Mark Rothko alkotása pedig (csak) a harmadik a sorban, potom 188 millió dollár értékben:
A legdrágább csendéleteket Paul Cézanne festette utolsó alkotó éveiben. A „Csendélet almákkal” című kép értéke 50 millió dollár:
Cézanne mellett Van Gogh is értékes csendéleteket festett, a leghíresebbek (és egyben legdrágábbak) a napraforgókat, illetve a székeket ábrázoló alkotásai.
A legdrágább magyar festmény!
6 millió dollárért (közel 2 milliárd forintért) kelt el Moholy-Nagy László „Telefonkép” című zománcképe 2016-ban. Ez a kép egy 1923-ban készült, 95×60 centiméteres, geometrikus festmény, melyet egyszer a New York-i Guggenheim Múzeumban is kiállítottak!
Végül, de nem utolsó sorban, nem feledkezhetünk meg a világ legismertebb festményéről sem, a Mona Lisa-ról. Ez a kép nem került soha licit kalapács alá, a párizsi Louvre őrzi 1962 óta. Az értéke ma valahol 790 millió dollár körül lehet… de ki tudja, az előző számokat elnézve, lehetséges hogy ezért még többet is kifizetne egy milliárdos magángyűjtő!
Te reálisnak tartod ezeket az árakat?
Melyik képnek az árán lepődtél meg a legjobban?
Kedves Zsófi, az első kép az árverésen nagyon megnevettetett! Már ezért is köszönöm, hogy küldted. Ráadásul érdekes árakkal találkoztunk, de a képek tényleg változó divatja miatt mindegy is… Fő, hogy legyen ennyi pénze az embernek, pár képet tudnék venni, még neve se kell legyen az illetőnek…
Hanem az utána következő két kép m o s t jól esett, Renoir „Bál a…..”, s azt követő portré, melynek tulajdonosa a két kép hamvasztását is kívánta magával együtt, – nagyvonalú ötlet!
A Mona Lisa nem veszi tán rossz néven, hogy nem igazán nézegetném a lakásomban. Ilyet tán mondani sem illik, Vasarely-vel viszont szívesen festegettem volna geometrikus ábrákat, – több nem telik tőlem. Apám viszont jól másolt, pl. Munkácsyt, ami már nem semmi! Picassot gyerekkoromban semmibe vettem, – időközben nagyon felértékelődött! De változó, hogy az ember mikor mit szeret, s az is, hogy éppen melyek a divatos festők. Az árakról jó volt értesülni, s hogy rengeteg pénzt ad ki a feltehetőleg hóbortos vásárló.
Mark Rothko képének árán lepődtem meg legjobban.
Kedves Zsófi!
Nem tartom reáliisnak az árakat, de magam is érdeklődöm, a téma iránt. Mégpedig segitek a Fashion Week kerertében ittthon az idei divatbemutatónál Walek Gabriellának a szervezésbben. Eközben belebotlottam Gajzágó György tevékenységi körébe is, mivel épitészeti, enteriör design és stiylist tanulmányok érintettek
meg és Gajzágótól a mükincskereskedelem.
Az idei divatszin az Ultra vuola és egy Szinnyei Festményre, a Lilaruhás nőre bukkantam, igy a hirdetés, miszerint gradikaim átiratokat várnak, annyira megragadta a fantáziám, senki nem rudott követni. Ez, hogy egy grafikával, ami a festmény átirata lehetne az eseményt aposztrifálni a trendi szinnel kapcsolatba összefüggene az esemény helyszine a festő nemzetisége is ezzel az idei szinnel. Tehát amugyis egy hires, megosztó festnényról van szó, ha valaki egy átiratot készitene grafikailag, megjelenhetne az eseményen, majd annak népszerüsége által felszökkene az értéke és még eladná a hirdetés szerint az aukciós háznak az ilyen magas értéken, az aukcuós ház hihetetlen magasra vinné az árát,. s igy igazán csak az idei év összes energetikai jellemzóje hozná a magas értéket, amit megintcsak egy kisemberl, aki nem résztvevője ennek a folyamatnak irreálisnak tartana. Most adtam egy tippet is ezr, szerintem fogod érteni, mert bárkit megklörnyékeztem, sem Walek Gabi, sem a grafikus barátaim nem értik, el vannak foglalva mássawl, de egy ügyes mövész, akár Te, megalkothatnád az átiratod, támogatnálak a folyamazban, de éztem hogy elég lesz a járulékos dolgaimat elküldenem ez ügyben és simán egy nagyszerü ugrást tudnál véghezvinni ebben az évben, ami mindenkinek hihetetlen haszonnal jó érzéssel párosulna, aki részvevője lenne.
Szia Zsófi !
Vannak nagyon szép képek. Van amit nem értünk miért ilyen drága. Persze úgy érthető, hogy egy bizonyos kép min ment keresztül. Az adjja meg az értékét és persze ki festette.
Köszönöm szépen a levelet.
Mindig nagyon várom mit küldesz.
Sokat tanultam tőled.
Szia
Vannak nagyon szép festmények,de vannak köztük olyanok,amit az 5 éves unokám is megtudna csinálni!!!Nevetséges!!!!
Mark Rothko „No 6″
Moholy Nagy László Telefonkép”
Ezeket nem tudnám a lakásomban elképzeni.
Az árán is meglepődtem!
Legnagyobb talány Moholy Nagy László alkotása, de Az ólom Picasso képért sem versengenék. Az absztrakt képeknek nem vagyok rajongója, ha az nem sugall valamilyen harmóniát (pl. szín, vagy forma), amiért jó ránézni. :-) Sem divatból, sem mások pukkasztására nem vennék meg olyan alkotást, amiben valami nem fogott meg.
Meg kell találni azt a sznob emberekből álló közösséget ,kik értéket tudnak kreálni abból a tárgyból amit egy halandó ember oda festett a vászonra .Máris művész vagy )) vagy majd az leszel 100év múlva
A Moholy- Nagy László képen lepődtem meg legjobban.
Szerintem a hírességek neve adja el a képeket, még ha nem annyira jó is. Azért a kiforrott technika, a mondanivaló, a színek használata és a téma kapcsolata, kifejező ereje, mind mind meghatározó abban mennyire
tetszik egy kép. Ha jól tud valaki érzéseket, gondolatokat festéssel, rajzzal kifejezni, akkor lehet sikeres! Szinte látszik a festő lelke a képeken.
Szia Zsófi,
nagyon tetszik a fenti összeállításod.
Mindig meg lepődök, hogy milyen áron kelnek el a festmények, de legjobban a telefonkép árán gondolkodtam el. Azon, hogy miért ér ennyit ez a kép?
üdv. Geiszler Magdi
Köszönöm a remek összeállítást!Amin meglepődtem az a Magyar 6 millió dollárért (közel 2 milliárd forintért) kelt el Moholy-Nagy László “Telefonkép” című zománcképe 2016-ban. Ez a kép egy 1923-ban készült, 95×60 centiméteres, geometrikus festmény, melyet egyszer a New York-i Guggenheim Múzeumban is kiállítottak!
Másrészt Mark Rothko alkotása pedig (csak) a harmadik a sorban, potom 188 millió dollár értékben:
Hát igen ha valakinek már neve van mindegy mit csinál az is érték,ha csak ecsetvonásokat tesz egy vászonra.
Remek művek alkotások. Az ember sokszor érez késztetést, nagyot tegyen a sivár életbe. Annyi, de annyi lehetőségünk van, csak veszni hagyjuk őket. Helyette teszünk más értéktelen dolgokat. Minden ember életében ott van a Művészet, csak nem élünk vele.Ők mertek alkotni, és nagyok lettek. A képek nekem tetszenek.
Kedves Zsófi! Nagyon köszönöm a hírleveleket ,a mostani különleges tárlat vezetést !A végével kezdeném a Mona Lisa nekem itt kezdődik a művészet!!Most meglepő dolgot fogok le irni,Nem szeretnék senkit megbántani,de ha lehetek őszinte a Moholy N László és a Mark Rothkó No.6 képeit nem tartom művészetnek!! Semmi O zéró!Megnézném a zsűri tagjait ,józanok voltak e ? Múzeumba nem sűrűn járok,nagyon kedves tőled hogy így juttatod el sokunkhoz ezeket a szinte hihetetlen tényeket!!Mégis jó tudni hogy ilyen is van! Valyon mit szólna e képek láttán Rembrant,Leonárdó és kortársai? Erzsébet.
Mark Rothko képe nem tudom mit látnak rajta hogy olyan sokat ér. Aztán a ” telefonkép” es az absztrakt festészet nekem nem tetszik
Nem tartom reálisnak ezeket az árakat. A ” telefonkepen” meglepődtem es Mark Rothko festmdnyén. De nekem az absztrakt festmeny sem mond semmit.
Kedves Zsófi!
Érdekes képeket küldtél. Az árakkal nincs baj, ha van annyi pénze valakinek erre, bár
lehetne más célokra is ennyit költeni. A gyűjtési szenvedély azonban mindent meghatároz, ha van elég pénz hozzá.
Nekem az absztrakt festmények nem nem mondanak semmit, kivétel egy kettő .
Azt sem szeretem, amikor állatok ” festményeit ” mutogatják,mint absztrakt képet. Szerintem a sem a világ sem a festészet nem jó irányba halad. Azért a piros pacáért, mely megcsúfolása az emberi alkotó művészetnek egy fillért sem fizetnék, de ki sem állítanám sehol se.
Köszönöm a lehetőséget.Mándi Attiláné, Ágota
Szia Zsófi!A képek nagyon szépek.Van mondandójuk.De egyik sem vált ki belőlem pozitív érzéseket.Talán a színeik miatt tűnik olyan ridegnek a hatásuk.A három kép semmitmondó számomra.(Williem de Kooning,Jackson Pollok,és Mark Rothko)Egy petákot sem adnék érte.Csak egy nagy káosz az egész összevisszaság.Ilyet egy 4 éves gyerek is tudna festeni.Szerintem ezen képek festői valószínűleg valami komor lelki és pszichés hatás alatt festhettek,lelki sérültek és így fejezték ki az akkori állapotukat…Oké, modern festészet… bla-bla-bla,értem én,de a művészet nem itt kezdődik…Szeretem azokat a festményeket amik élethűen ábrázolják azt a pillanatot ami akkor pont olyan volt amikor lefestették.És megmozgatja bennem a szépérzékemet.Lehet akár fantázia szüleménye is,csak legyen valami mondanivalója.
Mark Rothko által festett képen – és árán is – nagyon meglepődtem, ezt az alkotást én nem venném meg soha,,ha ingyen adnák akkor legfeljebb árveésre bocsátanám egy kis nyugdíjkiegészítés céljából.
Nem értem és ezért nem is igen szeretem az absztrakt festményeket,.
Nekem az áhitattal csodált festőművészek a régi korok művészei. Régen papírboltban árulták ezek repro-it, most nem is tudom lehet-e még kapni?
Örülök a képeknek. Jelenleg még vidéken dolgozom, de jövőre Budapesten fogok lakni és akkor menni szeretnék „Közétek” Danyi Mária
Örülök az ötletednek. Laikusként kezdtem el az oldalaidat olvasgatni. A Moholy-Nagy László kép ára lepett meg a legjobban.