Yoko Ono – A művészettörténet híres autodidakta alkotói – 5. rész

Az autodidakta alkotók sorozat utolsó részében a híres japán képzőművész, Yoko Ono életéről olvashatsz. Azt hiszem, kevés nála megosztóbb művész van, viszont kritizálói nem feltétlen ismerik az életét, amibe Te most egy rövid betekintést nyerhetsz.

Ono esetében is szülői oldalról érkezett a művészetek szeretete: zenész édesapja fontosnak tartotta, hogy lánya klasszikus zongora leckéket kapjon, viszont a vizuális művészetek terén semmilyen hivatalos képzésben nem részesült.

A gimnázium elvégzése után Ono filozófia szakba kezdett Tokió egyik legrangosabb egyetemén, de tanulmányait két év után megszakította, és csatlakozott New York-ban élő családjához. Az 1950-es években a Sarah Lawrence College-on tanult zeneszerzőként, ami megadta neki a lehetőséget, hogy megismerkedhessen a helyi fiatal és feltörekvő művészközösséggel – költőkkel, vizuális művészekkel, zenészekkel, koreográfusokkal és performansz művészekkel. Ebben az időszakban sok izgalmas művészeti kollaboráció született, amik főleg a műfajok közti átjárásról, határterületekről szóltak.

Yoko Ono (1961)
Yoko Ono és John Lennon (1969)

Ono a New School for Social Research-ben az elismert John Cage experimentális zeneszerzés óráján is megfordult, ami után az avantgárd közösség szerves részévé vált és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint La Monte Young, George Brecht vagy Allan Kaprow. Ez volt Ono számára a tökéletes közeg.

„A borzasztó kíváncsiság, amit az élet iránt érzek, az, ami életben tart. Úgy érzem, hogy mindig többet akarok tudni, és tudom, hogy fogok is. Az élet csodálatos, igaz?”
(Yoko Ono)

A formális művészetoktatás hiányának, illetve filozófia tanulmányainak köszönhetően mély elméleti tartalommal rendelkező, színes vizuális formavilágot hozott létre. És bár művészeti és zenei karrierjét egyértelműen fellendítette John Lennon-nal 1969-ben kötött házassága, ritkán kérte ki férje segítségét saját munkája során, ahogy a hivatalos művészetoktatásból sem kért soha, így érve világhíres autodidakta művésszé.

Ha nem olvastad az autodidakta művészekről szóló sorozat első négy részét, most itt az alkalom! Kattints az alábbi linkekre:
1. rész: GUSTAVE COURBET
2. rész: HENRI ROUSSEAU
3. rész: VINCENT VAN GOGH
4. rész: FRIDA KAHLO

Neked mi a véleményed Yoko Ono művészetéről?

Követed az emailes inspirációimat és a videós leckéket?
Ha még nem, akkor itt tudsz jelentkezni »
Tavaszi Élménykurzus
Művésznapló

Kérlek, hogy írd meg a véleményed a bejegyzésről!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


22 hozzászólás “Yoko Ono – A művészettörténet híres autodidakta alkotói – 5. rész”

  1. Streéb Máris szerint:

    Drága Zsófi, örülök, hogy ráakadtam erre az írásra. Nem szeretem őt, de ez szubjektív történés. ‘Hozzá’ köthező talán a Beatles felbomlása. Ez még pozitív is lehet, hiszen megújúltak egyéni utakat keresve. Amit képvisel viszont roppant érdekes. Meghökkent, kizökkent, gondolkodni késztet, a megszokás mókuskereke ellen hat. Mindég szükség van új álláspontról megvizsgálnunk a célokat, taltalmat és a hogyant. Különösen ha ‘művész’- ként akarunk megnyilvánulni. Minden tettûnk továbbgyűrűzik másban, és ez nagy felelősség. Ő képes volt felvenni a labdát….., és tovább ütötte. Te találd meg a magad válaszát. Erre ösztönöz engem ez az életút. Jól választottál, hogy közre adtad, köszönöm újra :)